Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Somogyi Krisztina: FEJDÍSZES NŐI SÍR A KORA BRONZKORBÓL

208 SOMOGYI KRISZTINA 197. kép A 400. sír fejdíszének lehetséges rekonstrukciója pitykékkel, szemüvegspirál alakú csüngőkkel, pödrött végű lemezekkel, spirálcsövecskékkel, csigaházakkal (Columbella rustica), ritkábban más gyöngyökkel (kagyló, állatfog, agyag) díszítették. A mokrini 73. sírban kétféle típus együtt jelent meg, vagyis a bronzdíszekkel kivarrt kendőt egy pántszeru homlokdísz fogta a fejhez. Feltehetően mindegyik típus létezett fémdíszek nélküli, szerves anyagból készült változatban is. A csereföldi 400. sírban a fenti típusok közül az alsó-ausztriai és bajor példák alapján egy sapkát képzelhetünk el, amelynek a fejtetőn lévő részére varrtak fel néhány lemezcsövecskét. A többi a fejfedő széléről lóghatott le, érdekes módon aszimmetrikusan, azaz csak a jobb oldalon (197. kép). Néhány lemezcsövecske belsejében a restaurálás során növényi szálak elemi részeit találták - ezek az egykori felfűző fonál, cérna maradványai lehetnek. Más szerves anyagra utaló nyomokat sajnos nem találtunk. A lemezcsövecske a tárgyalt időszak egyik legegyszerűbb és igen elterjedt tárgytípusa volt, nyakláncra fűzve, melldíszre varrva is hordták. A kisapostagi kultúra törzsterületén napvilágra került ordacsehi lelet a legelső adat a környező, hasonló korú kultúrákból már ismert női fejdísz meglétére a Dunántúlon kb. a Kr. e. 2400 és 2000 közötti időszakból. Ezt a fejdíszt egy olyan asszony hordta, aki az ún. rövidfejű, taurid embertani típusvariánsba (planoccipitális brachykran taurid) tartozott. e^