Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Németh Péter Gergely: KELTA ZOMÁNCDÍSZES ÉS KORALLBERAKÁSOS FIBULÁK

BALATONBOGLÁR-BEREKRE-DÜLŐ ÉS BALATONBOGLÁR-BORKOMBINÁT 181 KELTA ZOMÁNCDÍSZES ÉS KORALL­BERAKÁSOS FIBULÁK NÉMETH PÉTER GERGELY A tárgyak neve: fibula Anyaguk: bronz Rövid leírásuk: Egyedi díszítésű, töredékes ruhakapcsoló tűk, az egyik fibulán korabeli javítással. Méretük: h.: 4,4 cm, sz.: 1 cm, m.: 0,7 cm (170. kép 1); h.: 5,3 cm, sz.: 1,4 cm, т.: 0,8 cm (170. kép 2) Lelőhelyük: Balatonboglár-Berekre-dűlő (M7/S-24) Koruk: késó vaskor, La Тепе С és D időszak Objektum: 153. és 350. ház Őrzési hely: KAPOSVÁR, Rippl-Rónai Múzeum Gyarapodásinapló-szám: 95/71-72. A női és férfiviselethez egyaránt tartozó fibula a mindennapi viselet része volt. Egykori tulajdonosaik a túlvilági útra is magukkal vitték a ruhakapcso­ló tűiket, így főleg sírokban találjuk meg ezeket. A kelta településeken arány­lag ritkán kerülnek elő, inkább csak sérült darabokat találni. A zománcbera­kásos fibula rugója eltörött és a tűje is elveszett, a másik példánynál a fibula felső része levált, és még a kelta korban bronzdróttal rögzítették, többször át­tekercselve a fibula testén. A javítás azonban nem volt sikeres, mert a két rész elmozdult, ezért a tárgyat eldobták. A zománc- és korallberakás kelta területen már Kr. e. 450 körül elterjed. Néha a két díszítési mód ugyanazon a tárgyon is előfordul. A viszonylag nehezebben beszerezhető korallt idővel kiszorítja a zománcozás. A nagyber­ki-szalacskai kelta központban fibuladíszítés nyersanyagaként szolgáló korallág került elő, valamint több fibula-öntőforma is, eszerint a balaton­bogiári fibulát is Szalacskán készíthették. A zománcozással díszített tárgyaknál mélyített felületbe üvegolvadékot öntöttek, majd kihűlés után a felületet csiszolták. A balatonbogiári fibulánál a mélyített felület előkészítése nem volt tökéletes (öntés előtt kis vajatokat kell 170. kép Zománcberakásos és koralldíszes kelta fibulák

Next

/
Thumbnails
Contents