Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Sófalvi András–Nagy Borbála–Skriba Péter: BALATONLELLE-ORSZÁGÚTI-DŰLÖ ÉS BALATONLELLE-FELSÖ-GAMÁSZ

BALATONLEUE-ORSZÁGÚTI-DŰLŐ ÉS BALATONLELLE-FELSŐ-GAMÁSZ 153 részén egy ÉNy-DK-i tájolású, téglalap alakú alapárkos építmény maradvá­nyait (245. str.) is feltártuk. A 12,8 x 7,6 méter alapterületű szerkezet kibon­tott alapárkai sekélyek, aljukon kisméretű cölöphelyekkel. Az alapárkok által kerített építménynek tüzelője nem volt, így csak feltételesen tudjuk lakóház­nak meghatározni. Felső-Gamászon a kultúra nagyméretű, szabálytalan, se­kély gödreit tártuk fel. Terepbejárásainkon megfigyeltük, hogy a telep délke­let felé folytatódik. A kutatott terület tartós és intenzív betelepülése a késő rézkorban történt meg. A bolerázi és badeni kultúra települését az Országúti-dűlő magaslati ré­szén tártuk fel, több mint 1 hektár kiterjedésű felületen. Az egykori település szélét csak a nyugati oldalon sikerült régészetileg meghatározni, a magaslat szélén a bolerázi-badeni objektumok megszűnnek. Erődítés vagy bármiféle településhatár nyomát nem észleltük itt. A telep keleti kiterjedését a további feltárások fogják tisztázni. A nyugat felé lejtő felület az elmúlt évezredek folyamán erőteljes erózió­nak volt kitéve, így esetenként csak az objektumok alsó szintjét tudtuk meg­fogni, tehát a külső járószintek elpusztultak. Ugyanakkor a szántás által boly­gatott objektumok legfelső rétege egy nagyon tömött, sötétszürke, sok lelet­anyagot tartalmazó fedőréteg, ami feltehetően a rézkori telep pusztulásával hozható összefüggésbe. A feltárt településrészleten a kisebb-nagyobb gödrök, gödörcsoportok he­lyenként nagyobb egységekbe rendeződnek, máshol teljes szóródást mutat­nak. Az egyik ilyen nagyméretű gödörkomplexumban (27. str.) összesen öt kemence maradványát tártuk fel, ezekből háromnak vastagon lesározott, ke­rámiaalapozású sütőfelülete volt. Az egykori település nyugati részén egy szabályos alakú, mintegy 1 m-re a földbe mélyedő objektumot (41. str.) tár­tunk fel, a délnyugati oldalában kemencével. A lakógödörbe(?) északról lehe­tett lejutni, lépcsős kiképzésű lejáraton. Alján letaposott járószintet, déli végé­ben egy - feltehetően tárolásra szolgáló - önálló teret figyeltünk meg. Az objektum tetőszerkezete a felszínről indult, ennek lenyomata körben jól kive­hető volt. Egy másik objektum (37. str.) a kemencén kívül egy munkateret és egy tárolóvermet foglalt magába, körülötte a felmenő szerkezetet tartó cölöp­lyukakkal. A felszínre emelt épületek az évezredek folyamán teljesen elpusz­tultak. Falmaradványaikról a gödrök betöltéséből előkerült kis mennyiségű vessző- és gerendalenyomatos paticstöredék alapján alkothatunk képet. Az előkerült leletanyag alapján már a feltárásunk elején világossá vált, hogy a bolerázi-badeni kultúrkör egyik kiemelkedő fontosságú lelőhelyét ta­láltuk meg. Az objektumok betöltéséből nagy mennyiségű kerámia, állatcsont és különféle nyersanyagokból készített eszközök kerültek elő, köztük néhány réztárgy is. A korszak fazekasai kiváló minőségű edényeket készítettek: nagy­méretű tárolóedényeket, fazekakat, tálakat, bögréket, különleges formájú edényeket, mint pl. kétosztatú tálakat (140. kép). A jól kiégetett edények felü­letét általában gondosan elsimították. Felszínüket bekarcolt geometrikus vo­nalak, benyomott pontsordísz, valamint plasztikus bordák és árkolások díszí­tik. A tálak belsején is alkalmazták a kannelúradíszt, a bögréket pedig nagy, az edény pereme fölé emelkedő szalagfülekkel látták el. A kisplasztika alko­tásai közül egy állatfejet mintázó agyagtárgyon kívül a pecsétlóket és az ido­lokat emelhetjük ki. A geometrikus mintázatú pecsétlóket feltehetőleg a test díszítésére használták, az idolok a kultikus szertartások kellékei lehettek. Az objektumokból gazdag csiszolt és pattintott kőeszköz-, illetve csonteszköz­anyag került elő. Ez utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú négy darab csont nyílhegy. A telepen előkerült réztű, két rézkés és néhány réztöredék a korszak leletanyagában nagy ritkaságnak számítanak. A feltárt objektumok leletanyaguk alapján a badeni kultúra korai (bolerázi fázis) és klasszikus időszakára keltezhetők. A település belső időrendje és ab­szolút kormeghatározása a leletanyag alaposabb feldolgozása után várható. 140. kép Késő rézkori kétosztatú tál Balatonlelle-Országúti­dűlőből (261. str.)

Next

/
Thumbnails
Contents