Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Honti Szilvia: BEVEZETŐ

BEVEZETŐ HONTI SZILVIA A

tervezett M7-es autópálya nyomvonala Somogy megyében a Balaton déli partján húzódik végig Zamárdi és Szókedencs között, a zalasomogyi határárokig; a megyét 77 kilométeres szakasza érinti. Az út a Balaton déli partján sűrűn elhelyezkedő településektől kissé délre, 1-8 kilométeres távolságban vezet, majd délnyugati irányban Nagykanizsa felé fordul. Keletről nyugat felé tartva átvágja Külső-Somogy dél-északi irányú, szinte a tóig érő dombhátait, átvezet a dombhátak között folyó patakok fölött és a Balaton déli partján nagy területeket elfoglaló mocsarakon, berkeken, majd a Kis-Balatont délkeletről kerüli meg. A régészeti munkálatok előkészítésére a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága 1992-ben kapott megbízást az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságtól. A nyomvonal bejárását a kaposvári múzeum régészei és munkatársai 1992 és 1999 között végezték el, ennek során több mint ötven lelőhelyet azonosítottak. A lelőhelyek értékelésében és kiterjedésének meghatározásában segítséget nyújtottak az ELTE Geofizikai Intézete által Puszta Sándor vezetésével végzett geofizikai felmérések, melyek Balatonszárszótól keletre 38 lelőhelyen készültek el. A teljes szakaszon régészeti célú légifényképezés is folyt (René Goguey 1993, Czajlik Zoltán 1999, Miklós Zsuzsa 2001-2002). A megelőző feltárást előkészítő munkákról az ELTE Régészettudományi Intézete készített összefoglalást (Márkus Gábor munkája). Az előzetes régészeti felderítés során azonosított lelőhelyek sűrűsége összességében átlagos képet mutat (kilométerenként 1,4 lelőhely), azonban ezek háromnegyede egy rövid, 24 kilométeres szakaszon található: Balatonszárszó és Ordacsehi között, a Balaton partjára merőleges vízfolyások, mocsaras öblök két oldalán szinte egymást érik a lelőhelyek. E vízközeli környezet különösen alkalmas volt a megtelepedésre a különféle régészeti és történeti korokban egyaránt. Jellemző, hogy a lelőhelyeken nyolc-tíz régészeti kultúra emlékanyaga rétegződött egymásra. Zamárdi és Ordacsehi között, a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság által kijelölt építési szakasz (1. kép) területén 1994-95-ben folytak az első ásatások,