Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Horváth Tünde: BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ

BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ 107 más szerkezetű építményekkel is találkozunk. Itt alapvetően két újabb típust különíthetünk el. A feltárás déli oldalán a 6 épületből álló csoportban egy kisméretű, félig földbe mélyített ház mellett egy nagyméretű épület 4 x 4 m alapterületű, félig földbe mélyített belső terét sikerült feltárnunk (93. kép). A kibontás során bizonyossá vált, hogy egy korábbi veremházból olyan építményt alakítottak ki, amelynek mérete és - a sarkokba állított nagyméretű oszlopok gödreiből sejthetően - felmenő szerkezete is jelentősen eltért a korábbitól. Az autópálya nyomvonalától északra eső területen két, az előbbihez hasonló méretű épületet tártunk fel. A kissé elkülönülve álló épületek beásása sekély volt. A felmenő falak eltérő szerkezetére a szabályos négyzet alakú belső tér oldalain sorakozó 3-4 keskeny, mély, függőleges cölöplyukból következtethettünk, amelyek a veremházak szelemenes sátortetejével szemben inkább oszlopváz szerkezetes tapasztott falra utaltak. Mindkét épületben kőből rakott kemence állt (94. kép). Valószínűleg hasonló épület belsejében állt az előbbiek közelében feltárt és kitűnő állapotban fennmaradt, kőlapokból összeállított kemence. Az ilyen kevéssé bemélyített belső terű, csaknem földfelszíni házak arra intenek, hogy több figyelmet kell szentelnünk a talajban csekély nyomot hagyó lakóépületeknek, amelyekre csak önmagukban nehezen értelmezhető jelenségek vagy objektumok (kemencék, égett felületek, oszlophelyek) utalnak. Hasonló okai lehetnek az egyes csoportok határát jelző árkok hiányának. A feltárás során több, olykor hosszan elnyúló árkot vagy ezek kisebb szakaszait bontottunk ki, de az avar kori építményekkel nem tudtuk összefüggésbe hozni őket. A képet nagyon zavarja a terület újkori művelésével összefüggésbe hozható árokrendszer is. Feltűnő továbbá a késő avar kori telepekre másutt jellemző, deszkával bélelt kutak hiánya, amit feltehetően a víz közelségével magyarázhatunk. A lakókörzetek belső rendezetlensége és az elhatárolás hiányzó külső nyomainak (árok) ellenére azonban feltétlenül a területi egység, a „birtokviszonyok" rendezettségének nyomaiként kell értékelnünk a kisebb gócok egymástól való elkülönülését, az épületek és a külső objektumok csoportokba rendeződését. Persze a leletanyag szisztematikus feldolgozásának hiányában a telep szerkezete és a jelenségek általános kronológiai értékelése jelenleg elsősorban topográfián alapuló hipotézis, amelynek azonban lehetnek általános érvényű tanulságai. A telepen belül megfigyelt jelenségek között nem találkozunk szuperpozícióval: egyszer sem vágja egymást az épületek bemélyített belső Avar kori kőkemencés ház maradványa