Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

ráját az akkori hitélet szülte, és a cinquecento ragyogó, színdús művészetének hátteréül is ott vannak a hatalmi fényben úszó olasz köztársaságok stb. Hiába akartuk a millenáris év alkalmából feleleveníteni a hatvanas években olyan szépen megindult történelmi piktúrát, nem lehetett, mert ahhoz közhangulat, közérzés kellett volna és a mai, anyagi harcba elmerült nemzedék ugyancsak nélkülöz minden históriai lelkesedést. Minden kornak olyan a művészete, amilyent megérdemel. A folyton változó irányok, csak karakterizálják a mai nemzedéket, amely elhagyta a régi erkölcseit, hitelelveit, megnyugvást keresve az új természeti tanok, a tudomány új igazságaiban, majd kétkedve megáll és új istenek után kapkod. Lehetnek a modern művészetnek tévedései, amelyek azonban a társadalomban találják meg gyökerüket, bizony nem látjuk, vagy csak elvétve modern műveken a régi mesterek fenséges nyugalmát, erőteljes és mély tónusait, hanem majd a homályos, ködös árnyalatokban keresnek pihenést fáradt idegeink, majd a vakmerő színekből várnak kellemes ingert. A művészetet orvosolni akarni egyet jelentene azzal, hogy a szőlőfürtön gyógyítsuk a filoxérát. A magyar művészek híven fogják bemutatni a jövő nemzedéknek a mait is, ha körültekintve azt látjuk, hogy mennyire hiányzik politikai, társadalmi életünkben az őszinteség, csupa képmutatás mindenütt, arra a meggyőződésre jutunk, hogy társadalmi elemeink között éppen a művészek gárdája az, amely nem tagadja meg önmagát és bátran küzd az igazságért. Talán azért talál az utóbbi időben annyi ellentmondásra és összeütközésre. Mint ilyen, kétszeresen megbecsülendő faktora nemcsak a kultúrának, de a magyar társadalomnak is. A politika által túlontúl abszorbeált magyar társadalomnak kétszeresen szüksége volna a művészeknek az ízlést finomító hatására, amit nemcsak műveik, de társadalmi érintkezésük által is előmozdíthatnak. Aligha fog ez azonban sikerülni, ha irányadó helyről társadalmi presztízsüket elnyomják. A francia mindenkor első helyet adott művészeinek. A napilapokban vezércikkekben írnak művészeti kérdésekről és a képviselőházukban elhangzó szónoklatokat legfeljebb a Journal des Débats hozza, pedig ott is szó van fontos közigazgatási érdekekről, nagyszabású gyarmatpolitikáról stb. És ott van egy élénk példa: a német császár, aki az utóbbi időben ismét tanújelét adta egyes művészek kiváló, a legmagasabb kitüntetésekre érdemesítő megbecsülésének. Sajnos nálunk csak kicsinyes szempontok és a hatalom érdekei vezetnek és ez az átka ennek az országnak. Dr. Kunffy Lajos." A szecesszió elnevezést Müchenben kezdték alkalmazni az akadémikuskonvencionális piktúrától eltérő művekre. Ha egy képen nagyon kék vagy lilák voltak az árnyékok, már szecessziónak nevezték. A barna és fekete színeket kiküszöbölték, ugyanannyira, hogy fekete festéket a palettára nem volt szabad tenni. Évtizedeken át nem volt fekete festékem. Mikor a Somogytúri tiszteletes fekete ruháját kellett festenem, sok fortélyoskodással hoztam ki, aláfestettem laque de garance-al vékonyan, és mikor megszá76