Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Kunjfy fia a Drina nevű ló hátán 1913. A világháború kitörése gátlólag hatott minden emberi és művészi törekvéseimre. Negyvennégy éves voltam, tehát férfikorom teljében, amikor a legproduktívabb munkálkodást fejthettem volna ki. A gazdálkodás túlságosan igénybevett, de azért minden szabad időmet festésre használtam fel. Napjában kétszer is kilovagoltam a Hársas pusztára ellenőrizni a napi munkateljesítményt. Szerencsére volt egy kitűnő dupla pónilovam, erős tüdővel, acélos lábakkal, amely akár egy ügetésben száguldott velem ki a pusztára. Orosz ló volt, szürke, melyet Szigethy Sándor kórházigazgató főorvos barátomnak főhadnagy öccse fogott el a Drinánál és egy nagyobb lovat kívánván, nekem eladta. Drina is lett a neve. Kedves állat volt, Szabó István kocsisom azt mondta rá: ez a kis ló a gazdaság bokrétája. A Hársas pusztán akkor egy öreg gazdám volt Gergye Mátyás, előzőleg a Lengyeltóti uradalomban volt 30 évig alkalmazásban, volt háza, birtoka Bogláron s akkor hivatását már csak igen kényelmesen végezte. Tehát nagyon résen kellett len176