Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Kunffy hintófogatát hajtja a túri háza előtt 1907. Azonban mi történt ezekkel a cigányokkal? Nem viselték már a nagy hajat. Az történt ugyanis, hogy 1914-ben a katonának besorozottaknak levágták a haját, az asszonyok ezeket a fürtöket eltették és ha valamelyik cigány hazaszökött, belülről a kalapjukba varrták. De erre a csendőrök rájöttek, ha fiatal cigánnyal találkoztak, a fejükről a kalapot levetették, és ha a haja vele együtt lejött a fejéről, tudták, hogy szökött katonával van dolguk. Jöttek háború után is hozzám, hogy festeném őket, mert ez a könnyű kereset tetszett nekik, azonban a hosszú haj nélkül. Utóbb már a gyerekek sem viseltek hosszú hajat, mert rájöttek, hogy ez kényelmesebb. A férfiak így már kevésbé érdekeltek, inkább csak egy-egy szép lányt festettem, vagy az úgynevezett kolompár cigányokat, akiknek a viselete sokkal színesebb. 1905 nyarán a gazdálkodáson kívül még az építkezések is igénybevettek. Felépítettem egy szép lóistállót, kocsifészert, kovács- és bognárműhelyt, lakházunk elé egy fedett verandát, ami nagyon kívánatosnak mutatkozott. Sokat nézegettem, hogy a ház arányainak megfeleljen. Azután vízvezetéket csináltattam fürdőszobával, hogy falusi kényelmünk teljes legyen. A lengyeltóti uradalom főkertészét meghívtam a kert rekonstruálására és sok fát ültettem. Balatonlelle a legközelebbi balatoni fürdőtelep, akkor már szép fejlődésnek indult és így kellemes érintkezésre találtunk, ha oda magyaros fogatunkon bekocsiztunk. Bosnyák Zoltán min. tan., akit már Budapestről ismertünk kijött hozzánk, nagyon érdekelte Somogytúr, mert itt született. Családjától vette meg ezt a birtokot nagyapám. El kellett adniuk, mert apja 109