Horváth János: Kunffy Lajos cigányképei, 2006

Horváth János: KUNFFY LAJOS CIGÁNYKÉPEI A magyar festészetben gyakran találunk cigánytémájú képeket. Kunffy Lajos festőművészt - a polgári és a paraszti témák mellett - 1905-től harminc éven át foglalkoztatta a cigányság élete. A századelőn Párizsban élt Kunffy Lajos, festői témák után kutatva, nyaranként hazautazott somogytúri birtokára. Azoknak a francia festőkollégáknak a szokásait követte, akik minden évben távoli utazásokat tettek Franciaország gyarmataira, Afrikába és Indiába. A párizsi világkiállítások rendezői külön pavilonokat nyitottak a gyarmatoknak, mint látványos, egzotikus furcsaságoknak. A festőművészek a világkiállításon figyeltek fel a természeti népek színes világára. Néhányan közülük így merített újszerű témát, annak révén gazdagította palettája színeit. A festői célzatú utazások Eugene Delacroix (1798-1863) marokkói élményei által ihletett festményei nyomán kezdtek elterjedni. Amikor Delacriox 1832-ben Algírban járt, egy egészen különleges élményben volt része. Sikerült bejutnia egy hárembe, s ennek eredménye az Algériai nők címen ismert képe. Ez a mű sok művész véleménye szerint, újdonságával, megtermékenyítő hatásával a modern festészet kialakulását készítette elő. A kreol bőrű, ruházatukban tüzes színeket kedvelő arab nők felgyújtották a festők képzeletét. A XIX. században bekövetkezett festészeti megújulás a naturalizmus jegyében történt. A festők kivitték állványaikat a szabadba, hogy minden örök és múlandó természeti jelenséget megragadjanak. A művész szeme látta meg először az ember és természet együttesében szorosan élő ember csoportokat. Az emberi civilizáció Európától eltérő világa más nézőpontból világítja meg az emberi életről, érzelmekről, szokásokról, szenvedélyekről megalkotott képet. A legnevezetesebb Paul Gauguin esete, akinek Tahitiben, a természeti