Horváth János: Kunffy Lajos cigányképei, 2006

életmódjába is betekintést nyerhetünk. Megismerjük a vándorló élet nyomán kialakult ideiglenes elszállásolási körülményeiket. Bemutatja, hogy a földön miként faragták a teknőt. Látjuk azt is, hogy a földön főztek a putri előtt, a szabad ég alatt azon ősi módon, ahogy az indiai rokonaik ma is a meleg éghajlati viszonyok közt őrzik a szokást. Bemutat egy cigányvajdát a családja körében. A fiatal, hosszú hajú szakállas ember arcáról külön tanulmány is készült. A portré szerű képeken, a szembenéző modellek alakjából ősi erejű kifejezés árad. A „Mihály cigány" (1905.) című méltóságtejes arckép egy népvezér elszánt biztonságát hordozza. Mednyánszky László csavargó ábrázolásainak fenyegető drámája is kiérződik ebből a képből. A „Két cigány" (1910.) című kép esetében a cigánysors hontalan, örök vándorló közösségben élő, természeti erőkkel együttélni képes ember szellemisége és jámbor „vadsága" jut kifejezésre. Az utóbbi képek méltán kiállják az összehasonlítást Mednyánszky László szimbolizmus felé mutató csavargó képeivel. Kunffy emberábrázoló tehetsége e képekben magasodik ki. A „Természet" ihlető erejében bízva terjesztette ki figyelmét az őt körülvevő emberek, a látható világ egyre szélesedő körére. Az ember és természet harmóniáját az életképi téma keretében dolgozta fel. Festői szemléletének fejlődése nyomán bejárta az akadémizmus, a realizmus, a naturalizmus és az impresszionizmus lépcsőfokait. Kortársa és szellemi rokona volt a Nagybányai Iskola akadémizmussal szakító és a naturalizmust zászlajára tűző mestereinek. Nagybányán is gyakran festettek cigányokat. Ferenczy Károly cigányképein a sötét háttérben álló alakokból mély tüzű, ragyogó színek tűnnek elő. „Minden szellemi alkotás ... minden olyan kísérlet, amely az igazság megtalálására és a dolgok valósághű ábrázolására irányul, harc saját szubjektivitásunk és elfogultságunk, személyes és osztályjellegű érdekeink ellen..." - állítja Häuser Arnold. A valóság megközelítésének egyfajta, a