Géger Melinda: Gulácsy Lajos emlékkiállítás, 2006

Gulácsy Lajosról Kaposvárott minden év tavaszán, Rippl-Rónai József születésnapja Körül rendezik meg a Festők Városa flangulatfesztivált, amely a képzőművészeti kultúra ünnepe. A rendezvény hagyományosan olyan kiállításokkal nyílik, melyek valamilyen módon Rippl-Rónai korához, személyéhez vagy kortársaihoz köthetők. Korábban így került sor a Galimberti Sándor emlékkiállításra illetve a Vaszary János alakját megidéző tárlatokra is. E rendezvénysorozat 2006. évi egyik eseménye a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban rendezett Gulácsy emlékkiállítás. Gulácsy Lajos a magyar századforduló egyik legrejtélyesebb művésze. Különös és egyben különc személyiség, önemésztő, önmagával meghasonló életsors és rövid, mindössze másfél évtizedes alkotói pálya kíséri alakját. Romantikus kellékei ezek a fellobbanó és rövid izzás után kihunyó zsenik sorsának. És persze ott vannak a hátramaradt alkotások: hasonlóan a bizarr fantázia és játszi kedv által megteremtett rejtélyes alakokkal, titokzatos, elhallgatásokból, hangulatfoszlányokból álló jelenetekkel, melyek közül sokat megsemmisített az idő. Gulácsy nem végzett művészeti akadémiát. A műveiben fellelhető kettősség - zseniális ösztönösség és kifinomult, kulturált festői érzékenység - ellentmondásai közt egyensúlyoz. A kezéből kikerülő alkotások színvonalukban is tanúskodnak az alkotóerő hullámzásáról, melyet az őrületbe vezető tragikus sors is beárnyékol. Mindezekkel együtt a magyar művészet olyan kivételes alakjáról van szó, aki az emberi lélek sokkal tágabb dimenzióit fogta át, hogysem számon kérhető lenne bármiféle stiláris konzekvencia, kiszámított5ágra törekvő meggondoltság. A művész 1882. október 12-én született Budapesten. Felmenői tipikus deklasszálódott magyar középosztálybeliek. Gulácsy születésének idejére a család már elveszítette rangját, pénzét és pozícióját. Apja szerény jövedelmű mérnök, aki özvegységre jutva flagyberegből költözött Budapestre. A MÁV-nál volt un. napidíjas állásban, ami sejtetni engedi számunkra, hogy nem nyújthatott biztonságos anyagi megélhetést a családja számára. Gulácsy Lajos apja második házasságából született: édesanyja Méray-Morváth Jolán, akihez különösen szoros kapocs fűzte a fiút. Gulácsy a józsefvárosi reáliskola tanulójaként ugyan nem volt sikeres diák, de fantáziáját gyermekkora óta leköti a művészet: sokat festeget és rajzolgat. Legelső sikerei közt említhetjük, hogy 17 éves korában a Műcsarnok beválogatta kiállításra egy képét. (Germanus Gyula, a későbbi híres keletkutató, Gulácsy iskolatársa írja le emlékezésében, hogy e kiállításon való részvételének eredményeképpen a tanári könyörület mentette meg a fiatal festőt az algebrából való bukástól.) 3