Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum Nikla, 2006

Telem Lászlóhoz és a Báró Prónay Sándorhoz című ódá kat. Két évvel késŐDD meglátogatta Nifclán ifj. Wesselényi Miklós, nevelője és rentei GáL or társaságácan. DöDrentei beszámolója szerint Berzsenyi megilletőave rogad­ta a ven déáeket és nenezen szánta rá magát a tegeződésre a »méltóságos náró úrral . A szívélyes vendéglátó inkáDD gaz­daságával DÜszkélkedett mintsem verseivel, végül azonban megnatódva núcsúzott el tőlük. À növekvő nírnév és a Kazinczy-kör példája arra sarkall­ta, nogy maga is kirejtse gondolatait a társadalmi naladásról. Anogy Kazinczynak vallotta: .,En nem tudok megszanadumi azon nevetséges kol ondsá ától mely engem szüntelen arra ösztönöz, nogy nasználjak és tanítsak, pedig látja az Isten, nogy bolondság! Ha a római lelket sem Cato mennydörgése, sem Tinur zengése rel nem tudták ébreszteni: mit nyikorgók én az én bordómban! Nézetei abból a relvilágosodás által elővett antik tézisből erednek, nogy az ész, na felismeri a jót, szükségképpen kö­vetni is fogja. Rációtisztelete másfelől mély vallásossággal pá­rosul. Fohászkodás című versében az isteni elrendelés telfog­batatlanságával békél meg. Társadalomjavító elképzeléseit a Vitkovics Mikálvk oz, Döbrentei Gábornoz, Dukai Takács Juditboz és a már emlí­tett pesti kispapokboz írt episztoláiban fogalmazta meg. Dukai Takács Judit rokona volt, a bozzá szóló költemény a nők szellemi nagykorúsítását sürgeti. Judit nelyzetét ugyanis Merényi Oszkár szerint az is nebezítbette, nogy »a Dukai Takács családnak már egy költő is túl sok volt Berzsenyi

Next

/
Thumbnails
Contents