Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

A vár romjai ma egy emelet magasságban állnak. A Ny-i falban lévő kettős árnyékszék-akna azonban arról tanúskodik, hogy eredetileg kétemeletes volt. Magas, támpilléres falait csak D-en szakította meg a feltárt két nagy méretű pillér felett álló kapu. A külső homlokzatokon a támpillérek között egymás felett három sorban voltak nyílások. Alul a pince lőrés alakú szellőzőit találjuk, az első emeleten azonban már nagy méretű, kőkeresztes osztású ablakoknak kellett lenniük, egyiknek belső, ülőfulkés részlete fennmaradt. Ebből a viszonylag- egységes épülettömegből emelkedett ki a szokatlan alaprajzú belsőtorony amelyet az egész várat körülvevő, gyilokjárós tetőhöz hasonló tetősisak fedhetett. A pince kivételével nem ismerjük a lakószárnyak belső kialakítását, az egyes helyiségeket sem, de az ásatásból előkerült díszes kályhacsempékből rakott kályhák létéből arra következtethetünk, hogy a várban előkelő kiképzésű belső termek lehettek. A két emelet magas falakkal körülzárt, téglával burkolt kis udvar felett az udvari homlokzatok biztosan gazdagabbak voltak, mint a külsők. A fallal körülvett vár kerek hegytetőt foglal magába, köröskörül meredek oldallal. 6-7 méterrel alacsonyabb szinten árok veszi körbe, ennek külső oldalát sánc kíséri, belső magassága 1 - és 5-6 m között váltakozik. A K-i oldalon 30 m hosszan hiányzik. D-i irányból, a hegy többi része felől még egy külső árok is védte a várat, amely hosszan átkanyarodott a Ny-i hegyoldalra is. A hegy minden oldala igen meredek, de EK felől enyhén emelkedő széles gerinc vezet fel a vár alá. Ezért erről az oldalról további három védővonalat alakítottak ki. Ezek közül a középső nagy ívben, háromnegyed kört leírva mélyen lekanyarodik a hegyoldalban, két vége pedig a felső árokhoz, illetve sánchoz csatlakozik. Alul még egy további árok, illetve a külső oldalán sánc erősítette a vár védelmét. A vár teljes területe 160x86 m, 1,02 ha. A belső vár területe 45x35 m, 0,11 ha. A vár első említése 1336-ból származik, ekkor Czikó a várnagya. 1368-1369ben Besenyő János volt a várnagy 1396-ig királyi vár, ekkor Zsigmond Marczaly Miklósnak adományozta a várat uradalmával együtt,

226 később az ecsedi Báthory család a birtokosa. 1397- és 1401-ben Fejérkew-ként szerepel. 1399-ben Gergely a várnagya. 1403-ban a Marczalyak pártütése miatt megostromolja a király 14221423-ban Sárközy László várnagyról tudunk, 1429-ben, 1433- és 1436-ban Vitai Kis Lászlót említik ebben a tisztségben. 1474. június 23-tól a Báthory testvérek: István, András és László az új tulajdonosok. 1478-ban a vár elhagyatott volt, majd 1486-ban Töli Imre a várnagya Fehérkő várának. 1490-, vagy 1491-ben Miksa osztrák főherceg hadai megostromolták, amelynek következtében 1494 szeptemberében yjlirutuvn castrum Fejerkew^-ként szerepelt. 1495-ben II. Ulászló új adományként a Báthoryaknak adta az ekkor már lakadan várat. 1544-ben a magyarok felrobbantották, hogy a török ne tudja használni.

227 79