Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

1. Gradina ( y> Avarvár y> ) Háromfa község É-i végétől ÉK-re 1,5 km-re az erdőben, annak szélétől 40-50 méterre van, a Taranyi-Rinya bal partja felett, keletre. 153 A 3. katonai felmérésen még „Gradina" néven szerepel, az „Avarvár" elnevezés újabb keletű. A Rinya felé meredek oldalú fennsík szélén, de kissé távolabb, egy kis erdőfoltban. K-i oldalá­hoz nagy kiterjedésű szántóföld csatlakozik. A lapos területből egy téglalap alakú területet vettek körbe árokkal. A belső te­rület lapos, bolygatatlan. Az árok átmérője 13-18 m, mélysége 1-1,5 m. A várra vonatkozó történeti adatot nem ismerünk, jellege alapján késő középko­ri. Teljes területe 50x50 m, 0,21 ha. Az árkon belüli terület 32x27 m, 0,08 ha. 15 * 2. Kupavár (Pácod vára) A Kupavár környékén van Pácod-puszta, az egykori falu nevét őrzi. A középkor vége felé a Hahótiak építhették, akiknek a 14. század végétől voltak itt bir­tokaik. 155 A vár feltehetően középkori castellum volt. Első említésekor, 1546-ban a kis várban 25 lovas és 16 gyalogos tartózkodott. 156 1547-ben Horváth Porkoláb Márton vezetésével 100 lovas Pácodon való állomásoztatását határozta el az or­szággyűlés. E helyett azonban az 1548. évi összeírásban Pácodon csak 12 gyalo­gos, 1550-ben pedig 12 lovas és 12 gyalogos szerepelt. 157 Ekkortájt Nádasdy ka­pitánya Horváth Porkoláb Márton tiltja a Pácod környéki falvaknak az adózást, a szolgálatot Allya Mátyás korotnai kapitány számára. 1550-ben is említik és ekkor 6 hajdú védte. 158 1555-ben a castrum néhai Horváth (vagy Porkoláb) Márton özv­egyéé, 159 török csapatok elfoglalták és felégették. 160 A két Pácod (Alsó- és Felső-) ősi birtokosai a 14. század végétől a Hahótiak voltak. 1515 táján a Perneszyek bir­tokában is volt. 161 Draveczky Balázs 1964-ben kutatást végzett a Kupaváron, leírását az alábbiak­ban foglaljuk össze: A Kupavár 35x45 méter nagyságú, meredek oldalú, mester­séges domb. ÉNy-i oldalából homokot bányásztak. Draveczky 15x1 méteres ku­tatóárokkal É-D irányban átvágta. A D-i peremtől 4,7 m-re árok bontakozott ki, melynek átmérője 3-3,20, mélysége 2,45 m volt. Az árok alján kevés késő bronz­kori és sok török hódoltság kora előtti kerámiatöredék volt. 162 A lelőhellyel Jankovich Bésán Dénes is foglalkozott, véleménye szerint a Rinya mocsaras völgyén való átkelést is biztosította. 163 57

Next

/
Thumbnails
Contents