Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
rekítettek voltak. Az árok szélessége 16-20 m között váltakozott. A vár északi felében - a sáncárkon keresztül - húzott 1. sz. kutatóárok D-i részén előkerültek a palánk cölöpárkai. A kis árkok egymástól 170-180 cm-re voltak, szélességük 40-50, mélységükl35-150 cm. A várárok talpszélessége elérte all métert, az egyenes vonalban emelkedő rézsű is megfigyelhető volt. Az árokból kitermelt földet halmozták fel a külső oldalon. A déli sáncrésznél a vármaradványokat (elsősorban a belső sáncrészeket) már javarészt elhordták. Az árkokban megmaradt betöltésekben sok gerendamaradványt, hamus, paticsos omladékot figyeltek meg, 16. századi kerámiákkal, kályhaszemekkel együtt. A vár belső területének északnyugati részén, illetőleg az ENy-i sarkán az I. és a II. számú.szelvényekkel a sarokbástyák maradványainak a kutatását végezték el. Itt a mai felszíntől számított 60-90 cm mélyen 16. századi edények, kályhaszem töredékek, állatcsontok és különböző fémtárgyak kerültek elő. Ezen a részen megtalálták a cölöpárkok folytatását is. Az 1. és 2. sz. kutatóárokban az őskori, így kora bronzkori edénytöredékek utaltak az előzményekre, ami arra mutat, hogy kora bronzkori település rétegeit bolygathatták meg a 16-17. századi palánkvár építésekor. 1565-ben Osztopáni Zöld Péter fia István birtokát, castellum Fönyed-et a király Nádasdy Tamás fivérének, Kristófnak adományozta. A Zöld család tagjaira 14281565 között vannak adataink. A kastély építtetője idősebb Zöld István lehetett az 1480-as években. 1 « A vár a 16, századi (esetleg a 17. század eleji) dél-dunántúli magyar végvárvonal előretolt figyelőhelyeként, mocsári várként szerepelhetett, legfőképpen a zalai, balatonhídvégi átkelőhely védelmére. 141 49
