Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
1378-tól az un. vránai perjelség rendháza van a mezővárosban, amely vámos hely is. 101 Várát először 1437-ben említik. 102 1448-ban castettum Churgo-ként szerepel, ebben az évben Hunyadi János elfoglalta. 1453-ban és 1462-ben ismét a perjelségé, ekkor a cmtelltmus-áról is tudunk. 1465-ben is castdlum, melynek 1492-ből ismerjük a várnagyát. A jeruzsálemi Szent János rend auránai vagy vránai perjelségének vára, amelynek 1493-ban Bertalan úr a várnagya. 103 Egy okleveles adat szerint 1472-ben castellum Chorgo Magyar Balázs, 104 1532-ben Zrínyi Miklós és János birtoka. Utóbbiak két évre Paksi Jánosnak zálogosították el, a várossal és uradalommal együtt. 1547-ben a várban 100 fős huszárcsapat állomásozott Horváth Márk vezetése alatt stájer zsoldban. 105 A várat a Török család szerezte meg, 1542ben Török Bálint családja uralja, 106 és csupán 1552 táján került vissza Zrínyi Miklóshoz. 1555-ben a castrum Báthory András tulajdona, 107 ugyanekkor szerepel Zrínyi egyik levelében is. 1556 őszén Kászon bég nem tudta bevenni, csupán a várost gyújtotta fel. Ebben az évben a pozsonyi országgyűlés külön foglalkozott a csurgói vár megerődítésével. 108 Csurgó végvár hajdúi és haramiái 1559-ben a környéket, így a török uralom alá került Tolnát fosztogatták. A tolnai bíró szerint: „...ami nyomorúságunk Csurgóból és Zákányból vagyon..,". 109 Ebben az időben őrségét részben a stájer rendek fizették, így Csurgó is a Szigetvár hátországában kiépült stájer fizetésű várvonal része lett 1562-ben Zrínyi 100 lovasát is a stájer rendek fizették.. Zrínyi Miklós 1564-ben lett főkapitány Szigetváron és egyúttal dunántúli kerületi főkapitánnyá, régiesen „országhadnaggyá" választották. Ilyen minőségben ekkor Csurgón tartott szemlét a csapatokról, amely ekkor 100 könynyű lovasból, 100 gyalogosból és 50 puskás lovasból állt. 110 1566-ban Szigetvár elestének hírére az őrség felgyújtotta és elmenekült belőle. Két évig pusztán, lerombolva állt, majd 1568-ban Thury György kanizsai főkapitány jelentette a királynak, hogy a török csapatok Csurgó határában hevenyészett erődítményt építenek. 111 A török időkben 1570-1590 között szerepel Csurgó (Csurgóvá) átkelési adója. 112 Csurgó hadászati és kereskedelmi szempontból nagyon fontos utak csomópontjában feküdt. A várat 1594-ben Zrínyi György foglalta vissza. Csurgóra március 24-én vonultak be. A török őrség felgyújtotta a várat és elmenekült. Az égő várból csak 11 ágyút sikerült kimnteni zsákmányként. 1664-ben Zrínyi Miklós téli hadjárata során még szerepelt a vár. 113 A vár helyét csak nagyjából ismerjük. 114 1812. évi leírás szerint: „A régi és az új város között még látszanak valamely nyomai a Zrínyi-féle várnak" 115 1900 körül a Csicskár-réten egy enyhe kiemelkedést véltek a vár maradványának, ahol halmok és kőfaragványok is voltak. 116 Helyi hagyomány szerint a Csurgó város közepén végighaladó fő útvonal (Csokonai u.) kanyarja körül, ettől Ny-ra a Csicskár-rét táján, a vasútállomástól DK-re volt, amelyre Papp Imre (Csurgó) hívta fel a figyelmünket és az ő segítségével járta be Nováki Gyula a környéket 1996-ban. A domb széléig beépített terület. Ettől Ny-ra, a patakra merőlegesen egy régi vízduzzasztó gát húzódik, a patak Ny-i oldalán hosszabb, a K-i oldalán rövidebb vonalban, feltehetően az egykori várral van összefüggésben. 117 43
