Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

2. Vár Bélavár községtől Ny-ra kb. 1,5 km-re fekszik a vár.

53 1971-ben Magyar Kálmán járta be a vár területét, középkori téglát és jellegtelen cserepeket említ.

54 A Dráva ártere fölé messze kinyúló félszigeten van. Viszonylag keskenyen, alig 20 m szélesen kezdődik, majd a vége felé jelentősen kiszélesedik. Az 1950-es években a belső vár területén katonai épületeket emeltek, ma már használaton kívül vannak. Ezzel kapcsolatban ezt a részt dózerrel elegyengették. A félsziget D-i oldalán autóutat építettek, ezzel kapcsolatban nagyobb földmunkák is voltak, melyek során a két elővár nagy része elpusztult. A két elővár az E-i oldalon még ép, de a D-i oldala nyomtalanul elpusztult. A belső várnak csak a széle állapítható meg, belső területét teljesen elegyengették. Az első elővárnak csak igen kis töredéke maradt meg, eredeti kiterjedésére csak feltételezéseink lehetnek, kb. 30 m hosszú és 20-30 m széles lehetett, előtte mély árokkal. Mély árok után következik a második elővár, ennek kisebb része pusztult el. Hossza pontosan mérhető: 27 m, szélességéből 37 m maradt meg, eredetileg 50 m körüli lehetett. A második elővár és a belső vár között három mély árok és két sánc van szorosan egymás mellett. Az E-i oldalon egy nagyobb terület erősen bolygatott, itt a két sánc vége elpusztult. A belső vár területének eredeti domborzati viszonyait nem ismerjük, de a K-i, E-i és Ny-i széle épnek tűnik. Az elővárak felőli K-i oldal meredek, mesterségesen levágott peremet alkot. Hasonló az ÉK-i oldal is, itt azonban a perem valószínűleg nem mesterséges, hanem a domb természetes peremét mutatja. Ez a perem végig követhető a rövid E-i és a hosszú Ny-i oldalon is, de utóbbi két oldalon a meredek lejtőn két terasz fut egymás alatt, valószínűleg betemetett sáncok maradványai. A Ny-i oldalon, középen, kb. 15-20 méteres szakaszon a teraszok megszakadnak, vízmosás mélyed a domboldalba. A belső vár D-i oldalát az úttal kapcsolatos földmunkák elpusztították, de itt feltehetően csak pár métert vágtak le. A belső vár hossza 190, ma mérhető szélessége 180 m, utóbbi eredetileg pár méterrel lehetett több. Az elővárakat és az oldalakat idős fák borítják, a belső területen viszont kevés a fa. A teljes vár átmérői: 330x210 m, teljes területe kb. 2,64 ha. A község neve 1211-ben még csak Béla. 1332-37 között egyházas hely, 1399ben a székesfehérvári káptalané. 1359-ben a piacát,

55 és mint jelentősebb mezővárost (oppidum) 1469-ben és 1498-ban is említik. 1536-ban Török Bálint kezén van.

56 Elhagyott templomát 1690-ben említik.

57 1531-ben a település neve már Bélavár, az ország rendjei itt gyűltek össze tanácskozásra. A 16. századból több adat ismert, Török Bálint után 1550-ben Tahy Ferenc birtokában volt. Valószínű, hogy a török idők végéig fennállt a vár.

58 1951-ben még így írtak róla: ,yárrom a határban. Magas falak, vegyes falazással, kerek őrtorony XV század".

59 Valószínűleg az 1950-es években a határőr laktanya odaépítésekor bontották le teljesen a romokat. 36