Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

2. Vár П. Barcson, Szigetvár 1566. évi elfoglalását követően, 1567-ben a szigeti bég épített várat, a mai város belterületén. Ide helyezték át a korábban Eszéknél állomásozó drávai török flotillat is, ez volt a török egyik fontos hajókikötője egészen 1664-ig.

44 Az ásatás adatai szerint ennek középkori előzményei nincsenek, tehát nem a korábbi vár helyén épült fel. 1595 augusztusában Zrínyi György dunántúli kerületi (1582-98) és Hans Siegmund Freiherr von Herberstein vend végvidéki főkapitány (1594—1603) Babócsa ellen vonult, ennek hírére a török őrség Szigetvárra menekült, de előzőleg felgyújtotta a várat. 1600 táján ismét török kézre került. 1664-ben Zrínyi Miklós Dráva menti hadjárata során a török őrség ismét harc nélkül elvonult és felgyújtotta a várat. Másnap, azaz január 26-án a magyar sereg bevonult és lerombolta. Innen 8 kisebb ágyút zsákmányoltak Ekkor készített Esterházy Pál rajzot a várról.

45 Eszerint közel négyzet alakú, három sarkán egy-egy ó-olasz típusú bástya, a negyedik sarkán pedig félkör alakú rondella volt. Vizesárok vette körül, a kapu előtt a híd külső végénél háromszög alakú védmű is volt. Hegyi Klára szerint ez a barcsi török vár katonaságával Szigetvárt mentesítette. Ezt igazolja, hogy az 1664-ben felégetett és elhagyott barcsi várat erődíthették meg a szigetvári törökök 1684-ben. Ennek az évnek a júliusában „Grazból egy másik csapatrész Verőce várát foglalja vissza s a Barccsal szemközti, a Dráva déli partján fekvő Turonovacig húzódik le, ahol állandó erődített táborhelyet létesít. A szigetvári törökök ez ellen Barcson sáncot készítettek, az átkelést akarták vele akadályozni. Azonban a barcsi török sánc nem tudta megakadályozni, hogy ettől kezdve Makár János kaproncai alkapitány horvát lovassága a Dráván keresztül hol Szigetvár, hol Pécs falai alá be ne csapjon. A kanizsai eyalet a közvetlen harcok színterévé vált. 1686. október 10. körül Makár János a kaproncai vár őrségével a barcsi török sáncokat szétverte és a menekülő törököket Szigetvárba kergette."

46 A törökkori vár területét a mai város teljesen beépítette. Török sánc, vagy Grádis néven, a Dráva magas partján 1864-ben még úgy szerepelt, hogy „török épület, amely még ma is el van sáncolva. Vízfolyások és mocsarak között fekszik."

47 Helybeliek szerint a plébánia kertje is a földvárhoz tartozott és a Templomtér betemetett sáncárok helyén van.

48 Egy 1799. évi tervrajzon is szerepel a „régi török sántz" (sóház). Az új plébánia építése során 0,5-1 méter között erősen átégett, téglatörmelékes, paticsos réteg került elő. Ezt a réteget a Nagyhíd utcai házak területén is megtalálták, több lelettel együtt.

49 1812-ben írják: „valamely erődítménynek a helye is látható, amelyet jelenleg is Várhelynek szoktak nevezni, róla azonban hallgatnak a történetírók".

50 Az egykori török vár a Plébánia és a volt Költségvetési Üzem területén állt. 1988-1990 és 2002-2004 között Kovács Gyöngyi és Rózsás Márton végzett ásatást Aradi Csilla, Eder Katalin, Költő László és Papp Adrien munkatársakkal az egykori vár helyén. Az erős beépítettség miatt nem volt lehetőség a teljes feltárást elvégezni, de a közel 10 m széles, 4 m mély, V keresztmetszetű várárkot és a 3 m széles palánk három cölöpsorát több helyen sikerült megkutatni. Előkerültek a várfalhoz illesztett épületek alapfalai is. A rétegződés az említett kétszeri leégést igazolta. A kutatók az egykori élet több maradványát is megtalálták.

51 34