Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

szetté váltak a családi levéltárak, mint a Mérey családé Kaposmérőn, a Perneszy család levelestára az osztopáni várkastélyban..." 570 Az 1974-ben megjelent So­mogy megye földrajzi nevei с kötet szerint: „Kis-puszta-vár (Pusztavár, Pusztavá­ri, Puszta vári) dűlőben a monda szerint Perneszy nevű várúrnak volt a vára, amit leromboltak. Köveket, téglákat lehet találni." 571 1973-ban itt különböző leletek, köztük pénzek is előkerültek. 572 A községbeliek 1975-ben is azt írták: „A Puszta­vári-dűlőben épület maradványai, (tégladarabok) kerültek elő. A körzetében föld­töltés maradványai láthatók." 573 2004 nyarán Sudár János római katolikus plébá­nos is azt jelentette, hogy az úgynevezett Pusztavári-dűlőben évek óta szántás után tégla- és kőmaradványokat figyelt meg. A helyiek elbeszélése alapján ő is azt állította, hogy itt egy vár volt. 574 Magyar Kálmán ugyanezen év decemberében folytatott helyszínelése során megtekintette a zömében kukoricatáblaként használt Alsó és Felső-Pusztavári dűlőt. A kapós vár-balatonbogiári műút kanyarjától ENy­ra, a temetőtől É-ra lévő területen tégla- és kőmaradványokat, valamint több he­lyen vöröses elszíneződést figyelt meg. Ezek a nyomok egy nagyobb (kb. 130x100 m-es) épület helyére mutattak. A temetőtől ÉK-re évekkel ezelőtt még egy mesterséges töltés (sánc?) nyoma is látszott. 575 2005 koratavaszán Sudár János plébános és Magyar Kálmán több alkalommal is a helyszínen jártak a koráb­ban Söllei, ma Radák földön. A jelzett Felső-Pusztavári-részen sok, főképpen szür­ke négyzet alakú kályhaszem töredéket, különböző méretű és szinű edénytöredé­ket, vasszöget, tégla-és kődarabokat, valamint állatcsontokat gyűjtöttek össze. Ezek a 15-16. századi várhoz tartozó maradványok a 17. században - a Tóti Len­gyel és a Perneszy család között - kettéosztott terület K-i, úgynevezett Perneszy­részén kerültek elő. Ezek alapján mi is elképzelhetőnek tartjuk, hogy itt, a Puszta­vári-dúlőben állhatott az Osztopáni Perneszy család középkori udvarháza, illető­leg várkastélya. 576 SAGVAR - Templomerod 1557. március 22. előtti napokban Takaró Mihály tihanyi várkapitány magyar vitézeivel átkelt a Balaton jegén és Ságvárnál megtámadtak egy „kastélyt'', melyet csak nyolc török védett. Erről ő maga számolt be Nádasdy Tamás nádornak. A magyarok felgyújtották az épületet, a törökök a magas, erős toronyba szorultak, majd megadták magukat. Az ostromlók a kastélyból lovakat, különböző szerszá­mokat, pajzsot, sisakot, páncélt, nyerget zsákmányoltak. Az épület a tűz következ­tében összeomlott. 577 1558 nyarára a török újjáépítette a ságvári templomerődítést, „melyben régtől fogván laktanak." Takaró Mihály 1558 júliusában ismét átkelt a Balatonon és meg­támadta, melyet ezúttal négy török védett. Hárman ismét a toronyba szorultak. A magyarok a tornyot puskákkal lőtték, de közben az endrédi (Balatonendréd) törö­kök érkeztek meg az ostromlottak segítségére. A magyarok ezúttal is felgyújtották a templomot és a tornyot, majd elvonultak. De erre megjelentek a kőröshegyi 166

Next

/
Thumbnails
Contents