Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
esett el Nádasdy Tamás egyik alvezére, Kápolnai Ferenc. 1557-ben a törökök feldúlták Fok környékét. A 16. század végéig a szemesi Bolondvárnál állomásoztak a török sajkások. A 17. század első felében viszont már kiépült a foki hadikikötő és annak védelmére az úgynevezett Törökvár. A Sió akkori kettős torkolatánál az 1610-es években épült fel az erősség. Első írásos említését 1619-ből ismerjük: „...az Törökök a végzés ellen (t.i. a zsitvatoroki békekötés tiltó rendelkezése eüenére) efféle erősségeket építöttenek. Az Dunántúl Fokot az Balaton mellett, holott annak előtte (ott) erősség nem volt." keress D. Csaba szerint: „az erősség magja a mai siófoki kórház közelében álló és egy GranaHummk nevezett dombon volt. Körülötte mocsaras terület „terpeszkedett", keleti oldalán volt a Sió, ahol a törökök balatoni hadi naszádjai és sajkái állomásoztak. Bél Mátyás 1731-ben erről az alábbiakat írta: „.. .A török a Sió folyó szöge (foka) előtt, ott, ahol a tóból kiömlik, egy védművet létesített, s azt mindaddig őrizte, amíg a Bécs alóli visszaszorítása (1683) nyomán kiüríteni nem kényszerült." A foki (siófoki) erőd és megerősített kikötő a balatoni török hadihajós flottilla legfőbb bázisa volt, ahonnét sorozatos támadásait indította a Balaton északi partvidéke ellen. Hegyi Klára szerint 1613-ban Fokán (Siófokon) 57%-ban keresztények szolgáltak. 1628/29-ben a koppányi szandzsák katonái között a foki martalócok is szerepeltek. 1640-ben, 1647-ben Tóti Lengyel Gáspár szigligeti kapitány levelében is szerepel a foki török erőd és az 1000 ember átszállítására alkalmas, sajkákból és apró hajókból álló foki török hajóhad. 1657-ben a török innen támadott a Balatonon át. Félelmetes lehetett ez a török hajóhad, mert még a keszthelyi palánkon kívül élő polgárok is kénytelenek adózni a foki török parancsnoknak. Erről az 1651. március 9-én kelt budai defterből tudunk. Az 1683-as Bécs alatti vereség következtében elvesztették itteni erős poziciójukat a törökök. 1684 szeptemberében Babócsay Ferenc veszprémi főkapitány Vázsony és Tihany 10-10 hajdújával a Balaton déli partvidékén a Sió torkolatáig nyomult előre s elfoglalta a foki török erődöt és megerősített kikötőt. Ekkor a tihanyi őrség a várat kifosztotta, mint Babócsay október 5-én Zichy István győri vicegenerálisnak a következőket írta: „...a nagy jó malomnak vasszerszámát, azon kívül ott bent is ajtókat, sarokvasakat, pántokat...egyeket elhordták... A török olyan gyorsan menekült, hogy még tíz mázsa muníciót is a várban hagyott...". 1704-ben a foki elhagyott török végház még állt. 361 1705 novemberében Bottyán kuruc generális a Sió vonalában Fok ( Siófok)-nál és Hídvégnél erős sáncokat ásatott La Rivière francia hadmérnök vezetése mellett. A munkához "Veszprém, Somogy és Tolna megye parasztságát rendelte ki. Ezzel biztosította a közlekedési vonalat a Dunántúlon tartózkodó kurucok számára a Balaton és a Duna között Simontornyán és Dunaföldváron át. A Sió-vonal parancsnoka Domokos Ferenc volt. Ez a védővonal 1706 februárjában is szerepelt a hadmozdulatokban. 362 A foki kuruc kori sánc helyét sajnos nem ismerjük, de lehetséges, hogy a török időkből hátra maradt itteni erődöket: a magtárnál és az Őrháznál megtalált Törökvár maradványait használták fel. 122
