Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

együtt) a Podmaniczky család tulajdonában volt. 274 1812-ben megemlítik, hogy Ordán „a mezőn látható annak a várnak a sánca, amelyről az 1546. évi 56. tör­vénycikkely tesz említést." 275 Magyar Kálmán 1984-es helyszínelése során viszonylag jó állapotban találta a várat. Zarda-vár Ordacsehi mellett, a községtől ÉNy-ra a Csehi (vagy Ordai) - berekben létezett az un. Zarda-vár. A néphit szerint a török időkben egy Szarda, vagy Zárda nevű vitéznek volt itt vára. 276 A mocsárban lévő hosszabb, ED irányú sziget É-i végében lévő 40 m átmérő­jű, 5-6 m magasan kiemelkedésen volt a „földvárszerű erődítés". 277 Gönczi Ferenc 1929. augusztus 12-én és 13-án az ovális terület ÉNy-i részén egy míg a DNy-i részén három kutatóárkot ásatott. A KNy irányú kutatóárok két szélén, egymástól 30 méterre kb. 1,8-2 m széles, rakott kőfalat talált. Az árok kö­zepén NyK irányú csontváz is előkerült. 278 10 x 10 méteres területen sok követ ta­láltak a turkálók. 279 1966 táján Müller Róbert végzett itt terepbejárást, leírása szerint: „a Zádorvár kisméretű, a környezet mocsarából kiemelkedő sziget. A szigeten mesterséges erő­dítés nyomai láthatók. A sáncnyomokon belül szórványosan gyűjthetők jellegtelen őskori kerámiatöredékek." Müller feltételesen őskori eredetűnek vélte. 280 Az erődítés nyomai az 1970-es évekig megvoltak, amíg a fonyódi Településtisz­tasági Vállalat földgépei teljesen el nem hordták. 281 Az 1980-as évek elején Magyar Kálmán már csak egy erősen bolygatott, elhor­dott terület maradványait találta. Lehetségesnek tartja, hogy egy korai, Árpád-ko­ri, „motte"-típusú vár volt, amelyet a középkorban templomos helynek is használ­tak, akkor kerültek ide a temetkezések. 101

Next

/
Thumbnails
Contents