Horváth János: Balázs János festőművész emlékkiállítása (1904-1927), 2005

Korábbi levelében Bernáth Caesarnak élvezettel számolt be, hogy nem is ecsettel, hanem festőkéssel ké­szült Cézanne képet látott a múzeumban. - Ez a Szépművészeti Múzeum „Buffet" című csendélete lehetett. Mint minden újat, ő is kipróbálta a festőkést. A múzeumban látott motívumot otthon magának is beállítot­ta a „Csendélet bögrével és hagymával" című olajképéhez. Szépen gyűrt, fehér drapéria hegyet vesznek kö­rül a vörös és kék színű tárgyak. (23. sz. kép) A „Fikter Jani pipával" című remek mellképen a cézanne-i technikával is kitűnőre vizsgázott. Itt is egyik főművéről van szó, a téli sapkában, kabátban kék sállal a nya­kában megfestett rokon fiú portréjáról, amely a Czigány Dezső portrék és önarcképek mélységével veteke­dik. (24. sz. kép) A Rippl-Rónai Ödön gyűjteményben láthatott Balázs szép példákat belőlük. A kék háttér­rel és fekete ruhával keretezett, sárga fényben sugárzó fiatal férfi arc festőisége rangos helyet biztosít alko­tójának a magyar képzőművészetben. Joggal élhetünk az ismerős szavakkal, miszerint, ha csak ez az egy ké­pe volna, az is elég a dicsőségéhez. A cézanne-i példa még meggyőzőbb tanulsága a festőjének nagyságát eme­lő „Olvasó Fikter Jani" című kép. Ugyanabban a sapkában, de itt a nyitott képeskönyv fölé hajló embert lá­tunk. Sötét öltözetének súlya behúzza a puha, barna kanapéba. Feje fölött könnyed, világoskék fal reflektál a kép alján kézben tartott könyv világos lapjaira. (26. sz. kép) ÉÉÉ Halászok (ceruza) 29

Next

/
Thumbnails
Contents