Horváth János: Balázs János festőművész emlékkiállítása (1904-1927), 2005
legújabb stílustörekvések útján működött. Itthon a megújító szándék magányos harcosaként, kiállva a bántó kritikák és nélkülözések megpróbáltatásait, az 1906-os budapesti kiállításával sikerre jutott. Az 1908-ban vásárolt új otthona, a kaposvári Róma-hegyen álló Róma-Villa a művészi társasági élet egyik új centruma lett. A már nagynevű festők és költők mellett 1908-tól 1927-ig, Rippl haláláig odalátogattak a fiatal, pályakezdő művészek is. A hírneves, nagytekintélyű mester példaképpé vált. A hozzá vonzódó művészekkel barátságot tartott, a megrögzött felfogásúakkal szemben szigorú kritikával élt. Nem gyűjtött maga köré tanítványokat, de alkalmi tanácsokat odavitt képek alapján elmagyarázott korrektúrát szívesen adott. A Kaposváron felnövő tehetségek művészi látásmódjának kialakulása, szellemi távlata azon múlt, hogy melyikük tudott élni az adott lehetőséggel. A modern művészethez szükséges széleskörű horizonttal a kisvárosban csak Rippl-Rónai rendelkezett. Vaszary János 3 a pesti Képzőművészeti Főiskola növendékeinek volt a modern szellemű oktatója. A Somogytúrról gyakran Kaposvárra jövő Kunffy Lajos 4 plein air festészete is a korszerűség erejével hatott. Ok hárman közös generáció tagjai. Rippl-Rónainak volt egy akadémista ellenlábasa a városban Bacskay Béla 5 személyében. Öt a hivatali testület ellátta megrendelésekkel, Rippl-Rónait nem. Már ebből is gondolható, hogy megosztott volt a közízlés. Pazsiczky Sándor 6 , a polgári iskola jól képzett művésztanára segítségével a rajzi alapokat és a naturális tanulmányokat lehetett elsajátítani. A tárgy ábrázolás szabályait, a rajzolási és vízfestői technikák használatát tanította meg azon precíz és száraz módon, ahogy a Képzőművészeti Főiskolán Edvi Illés Aladártól megtanulta. Ezt a rajzi oktatást béklyóba zárta a korabeli iskolai rend szelleme. Alapképzésnek jó, de nem nyit művészeti távlatot. Pazsitzky is csak a botanikai és rovartani gyűjtőmunkája során tudta kamatoztatni tudását. Ilyen természetű rajzait, akvarelljeit a budapesti Természettudományi Múzeum nagy becsben őrzi. Szépen emlékeznek rá az ügyesebb tanítványai, mint Bokor Mihály és Fekete István írók, továbbá Z. Soós István 7 , Takáts Gyula 8 és Völgyi Dezső 9 . A huszadik század első évtizedében indult Kaposvárról egy ismét három tagból álló, fiatalabb generáció: a magyar kubizmus előfutára: Galimberti Sándor 10 ; az absztrakt szürrealizmus egyik legjelentősebb hazai letéteményese, továbbá klasszikus veretű irodalmi kísérőrajz sorozatok alkotója: Martyn Ferenc 11 ; és a korai korszakában kubo-expresszív stílusú festő, majd a posztnagybányai tradíció kiművelője: Bernáth Aurél 12 . A művészettörténeti jelentőségük alapján az élvonalba tartoznak. Ha a sors nem lett volna hozzá olyan kegy ételen, már életében elfoglalhatta volna az itt kijelölt helyét Balázs János is. Az alábbiak során szeretnénk ezt az állítást bizonyítani. De a gazdag kaposvári mezőny még folytatódik. Raksányi Lajos 13 művészete a nagybányai festőink utolsó generációjához kötődik. Kozma Lajos 14 megteremtette a szépmíves „kozma-barokk" bútorstílust és a népművészetet sajátosan ötvöző grafikai stílusát. A délszláv származású Tucsics János 15 kiérlelt impresszionista képeket festett. Goszthony Mária 16 kora képein a Kernstokhoz 17 kapcsolódó avantgárd szellemben, majd a római iskolások útján működött. Kerami6
