Géger Melinda: Galimberti emlékkiállítás, 2003

amelyek erős dekorativitása, sűrű matériában tobzódó színintenzítása a kaposvári mester első kukoricás képeinek erejével mérhető. A felfokozott színmágia és a nagybányai neósok dekoratív kolorizmusa Galimberti alkotásaiban expresszív hevületű, feszült kompozíciókat eredményezett. Ezekben az években ismerkedett meg első feleségével, a cseh származású Lanow Máriával. Lanow Mária - cseh területen Marie Provazkova 1880. február 13-án született a dél-csehországi Jindrichuv Hradecben (egykor Neuhaus). A paraszti felmenőkre visszavezethető Provazek család a Hradec melletti Posna faluból származott. Mária Provazkova apja révén - aki az egykori monarchia magasrangú tisztviselője volt - viselte a Lanow nemesi előnevet. Férje nevét haláláig hordta Marie Provazkova-Galimberti formában. Lanow Mária fiatalon egy bécsi magániskolában kezdte meg festőtanulmányait. Bécsben, majd Münchenben tanult - 1902-ben többek között Hollósy Simon festőiskolájában. Galimbertivel való megismerkedésének helyszíne és időpontja ismeretlen, valószínűleg Párizsban találkoztak 1906-8 között. A házasság nem sikerült, többévi különélés után véglegesen 1911-ben bomlott fel. Lanow Mária a következő években felváltva dolgozott Párizsban és Nagybányán, európai tanulmányutakat tett Spanyolországban és Olaszországban. Részt vett a kecskeméti művésztelep munkájában is, ahol Perlrott Csaba Vilmosékkal került szoros baráti kapcsolatba. A közép-európai posztimpresszionizmus jellegzetes képviselője. Nagybányához kapcsolódó művészetének fontos összetevője a neósokéhoz hasonló dekoratív felületkezelés és erőteljes színkolorit. Festészete a dekoratív fauvizmustól fokozatosan Cezanne és a kubista térábrázolás felé fordult, majd párizsi időszakában aszketikusan leegyszerűsített, expresszionista stílus jellemezte. Lanow Mária Párizsban az Indépendants és a Salon d' Automne kiállításain is részt vett. A válás után bátyja, a világhírű bakteriológus, Stanislav Provazek 1915-ös halála további súlyos csapásként érte. 1917-ben tért vissza Csehországba. Noha 1919-ben még megrendezte első gyűjteményes kiállítását, és 1922-ben a Tvorba (Alkotás) csoporttal, 1926-ban a Mánes csoporttal is kiállított, alkotóművészetében hosszú