Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

A következő dokumentum, amely a gyűjtemény összetételéről szól, a Szépművészeti Múzeum Modern Képtárának 1913-as nyomtatott katalógus példánya, amelyben Rónai Ödön kézírásos bejegyzései olvashatók: „Jegyzetül: а.) Л katalógusban aláhúzott művészek műveiből az én múzeumomban is helyt foglalnak, éspedig azon műveikkel, amelyek kék ironnal odajegyezék föl. b.) Olyan mestermű, amelyik az Országos szépművészeti Múzeumba bevétetik, illetve számára megvétetik - mindenesetre magasabb pénzértéket képvisel, tehát vitás esetekben jelzett Orsz. 5zépm. Múzeum - az ő birtokában lévő ily művek értékéről, illetve beszerzési árából lehet következtetni az én múzeumomban levő hasonló kép értékére."

51 Ez a katalógus egy „Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő Kaposvár" feliratú hosszúbélyegzővel is hitelesítve van. 5orra véve az aláhúzott neveket és a bejegyzéseket, 80 művész 128 db művére utaló címadást találunk, méret és technika megjelölése nélkül. Csak a gyűjtemény ismeretében lehet beazonosítani őket. A zömében festményekből és néhány grafikából álló anyag kétharmad része most is megtalálható. Rippl-Rónai József neve mellett csak a 25. mint darabszám szerepel. Ferericzy Károly meglévő festményvázlatait egy fekvő aktkép követi, amely ma már sajnos hiányzik. Kernstoktól szintén nincs meg egy üvegablak-terv. A feltűnő hiányok: Czigány Dezső, Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Márffy Ödön 5tb. esetében azért mutatkoznak, mert a Szépművészeti Múzeumnak a katalógusa szerint 1913-ban e művészektől még nem volt képe, így Rippl-Rónai Ödönnek nem volt hová beírni őket. A műtárgy alkotója, címe, technikája és mérete szerinti pontos listázás feladatát majdnem az utolsó óráig halogatta a gyűjtő. Fontosabbnak tartotta arról gondoskodni, hogy milyen legyen a gyűjtemény elhelyezése, s mi legyen a jövője. 1913-ban megvette a hársfasoros Rózsa utca (ma gróf Apponyi Albert utca) 9. számú nagy, kertes, a homlokzati épületrészhez U alakban kapcsolódó oldalszárnyakkal toldott, 16-17 helyiségből álló házat. A Fő utcai ház kertjének vége és a Rózsa utcainak a kertje szomszédosak voltak. Rónai Ödön Bernáth Aurélnak említette, hogy a gyűjtemény átköltöztetése a kerteken át lesz majd a legjobb. A fiatal Martyn Ferenc, akinek több tucat képe került a gyűjteménybe, egy 60x40 cm-es színes, múzeumot hirdető plakátot is rajzolt Rónai Ödönnek. A múzeum tulajdonos csak öt évig élvezhette az új birodalmát. „Kaposvár egy hársfasoros utcácskájában volt az ő mélyen beépített, patkóalakú, 16 szobás háza, melyet azért vásárolt meg, hogy befejezvén nagy munkáját - berendezze a vidék, sőt az ország legszebb s legteljesebb múzeumát - a Rippl-Rónai múzeumot. Jött - a háború. Be kellett szüntetni külföldi utazásait, melyek kincseket érő felfedezésekkel jártak, 16 szobából tizenkettőt elrekviráltak s a rengeteg műkincs ma 5 szobában van összezsúfolva. hosszú időn át laktam Rónai Ödönnél. Az az öt szoba volt templomom, hova naponta áhítattal tettem be lábamat. Munkácsy Mihály hatalmas vázlata, mely első tervezete volta honfoglalás című képének, Csók István legalább negyedmilliót érő vásznai, Rippl-Rónai József nagyszerű festményei, 5zínyei herse, s számos nagy hazai és idegen festő, szobrász alkotása. Ez a múzeum hű tükre a magyar festészet

XIX. és XX. századának. Egy-egy vászonnal, szoborral, faragással mindenkijelen van. De a régiségek, arannyal kivert török kardok, X\JI. századbeli misemondóruhák, legszebb biedermeier bútorok, X\J. Lajos korabeli divatos apróságok - a magyar pásztorművészet bámulatos alkotásai épp úgy fellelhetők, mintegy hatalmas mammuth (sic) fog, melyet valahonnét messze idegenből hozatott s csak „ apróságként" őrizte meg."- írta újságcikkében Babay József.

32 Az első világháború végén, 1918. karácsonyakor, az Antant demarkációs vonalának közeledtével a szerbek elől menekült pécsi családokat költöztettek be hozzá.

53 Tizenkét szobáját elfoglalták, s így öt szobába zsúfolt össze mindent. 1919-ben felajánlotta gyűjteményét a Somogyi Proletármúzeum céljára, de konkrét lépés nem történt. Lehetséges, hogy az államosítást akarta így megelőzni. Életének utolsó éveiben megkétszereződött a gyűjtemény. Az ország rossz gazdasági helyzete miatt fokozódott az árdrágulás. Ez a körülmény annyiban kedvezett a gyűjtőmunka számára, hogy a pénz helyett a baromfiudvar népe vándorolt a fővárosi művészekhez festményért cserébe. Jól gondolta, hogy a „természetben" való fizetség, amilyen módon a Párizsban élt bátyját is ellátta, a pályakezdő magyar művészek körében is szíves fogadtatásra talál. Rónai Ödön egészségi állapotában a túlsúly, a magas vérnyomás okozta a problémákat. Ötvenöt éves korában már elérkezettnek látta az időt, hogy végrendelkezzen. 1920. augusztus 30-án kelt végrendeletében Somogy vármegyére hagyta a gyűjteményt. Bátyja segítségét kérte a hagyatéki leltár rendszerező, listázó munkájához, hehezen haladtak vele, mert nem tudták áttekinthetően szétrakni a tárgyakat. „Mikor mennek ki ezek a fene lakók már? 5ok baj van a Múzeum körül." - Ez a képszöveg fejezi ki Ödön megoldhatatlan gondjait. - Egy róla készült RipplRónai grafikán olvashatjuk 1921. január 1-jei keltezéssel. A színes rajzon a művész öccsének szemeit 26