Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

A következő dokumentum, amely a gyűjtemény összetételéről szól, a Szépművészeti Múzeum Mo­dern Képtárának 1913-as nyomtatott katalógus pél­dánya, amelyben Rónai Ödön kézírásos bejegyzései olvashatók: „Jegyzetül: а.) Л katalógusban aláhúzott művészek műveiből az én múzeumomban is helyt foglalnak, éspedig azon műveikkel, amelyek kék ironnal odajegyezék föl. b.) Olyan mestermű, amelyik az Országos szép­művészeti Múzeumba bevétetik, illetve számára megvétetik - mindenesetre magasabb pénzértéket képvisel, tehát vitás esetekben jelzett Orsz. 5zépm. Múzeum - az ő birtokában lévő ily művek értékéről, illetve beszerzési árából lehet következtetni az én múzeumomban levő hasonló kép értékére." 51 Ez a katalógus egy „Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő Kaposvár" feliratú hosszúbélyegzővel is hitelesítve van. 5orra véve az aláhúzott neveket és a bejegyzé­seket, 80 művész 128 db művére utaló címadást ta­lálunk, méret és technika megjelölése nélkül. Csak a gyűjtemény ismeretében lehet beazonosítani őket. A zömében festményekből és néhány grafikából álló anyag kétharmad része most is megtalálható. Rippl-Rónai József neve mellett csak a 25. mint darabszám szerepel. Ferericzy Károly meglévő fest­ményvázlatait egy fekvő aktkép követi, amely ma már sajnos hiányzik. Kernstoktól szintén nincs meg egy üvegablak-terv. A feltűnő hiányok: Czigány Dezső, Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Márffy Ödön 5tb. esetében azért mutatkoznak, mert a Szépművé­szeti Múzeumnak a katalógusa szerint 1913-ban e művészektől még nem volt képe, így Rippl-Rónai Ödönnek nem volt hová beírni őket. A műtárgy alkotója, címe, technikája és mérete szerinti pontos listázás feladatát majdnem az utolsó óráig halogatta a gyűjtő. Fontosabbnak tartotta arról gondoskodni, hogy milyen legyen a gyűjtemény el­helyezése, s mi legyen a jövője. 1913-ban megvette a hársfasoros Rózsa utca (ma gróf Apponyi Albert utca) 9. számú nagy, kertes, a homlokzati épületrészhez U alakban kapcsolódó ol­dalszárnyakkal toldott, 16-17 helyiségből álló házat. A Fő utcai ház kertjének vége és a Rózsa utcainak a kertje szomszédosak voltak. Rónai Ödön Bernáth Au­rélnak említette, hogy a gyűjtemény átköltöztetése a kerteken át lesz majd a legjobb. A fiatal Martyn Fe­renc, akinek több tucat képe került a gyűjteménybe, egy 60x40 cm-es színes, múzeumot hirdető plaká­tot is rajzolt Rónai Ödönnek. A múzeum tulajdonos csak öt évig élvezhette az új birodalmát. „Kaposvár egy hársfasoros utcácskájában volt az ő mélyen beépített, patkóalakú, 16 szobás háza, me­lyet azért vásárolt meg, hogy befejezvén nagy mun­káját - berendezze a vidék, sőt az ország legszebb s legteljesebb múzeumát - a Rippl-Rónai múzeumot. Jött - a háború. Be kellett szüntetni külföldi uta­zásait, melyek kincseket érő felfedezésekkel jártak, 16 szobából tizenkettőt elrekviráltak s a rengeteg műkincs ma 5 szobában van összezsúfolva. hosszú időn át laktam Rónai Ödönnél. Az az öt szo­ba volt templomom, hova naponta áhítattal tettem be lábamat. Munkácsy Mihály hatalmas vázlata, mely első tervezete volta honfoglalás című képének, Csók István legalább negyedmilliót érő vásznai, Rippl-Rónai József nagyszerű festményei, 5zínyei herse, s számos nagy hazai és idegen festő, szobrász alkotása. Ez a múzeum hű tükre a magyar festészet XIX. és XX. szá­zadának. Egy-egy vászonnal, szoborral, faragással min­denkijelen van. De a régiségek, arannyal kivert török kardok, X\JI. századbeli misemondóruhák, legszebb biedermeier bútorok, X\J. Lajos korabeli divatos ap­róságok - a magyar pásztorművészet bámulatos al­kotásai épp úgy fellelhetők, mintegy hatalmas mam­muth (sic) fog, melyet valahonnét messze idegenből hozatott s csak „ apróságként" őrizte meg."- írta új­ságcikkében Babay József. 32 Az első világháború végén, 1918. karácsonyakor, az Antant demarkációs vonalának közeledtével a szer­bek elől menekült pécsi családokat költöztettek be hozzá. 53 Tizenkét szobáját elfoglalták, s így öt szobá­ba zsúfolt össze mindent. 1919-ben felajánlotta gyűj­teményét a Somogyi Proletármúzeum céljára, de konkrét lépés nem történt. Lehetséges, hogy az ál­lamosítást akarta így megelőzni. Életének utolsó éveiben megkétszereződött a gyűj­temény. Az ország rossz gazdasági helyzete miatt fo­kozódott az árdrágulás. Ez a körülmény annyiban ked­vezett a gyűjtőmunka számára, hogy a pénz helyett a baromfiudvar népe vándorolt a fővárosi művészekhez festményért cserébe. Jól gondolta, hogy a „termé­szetben" való fizetség, amilyen módon a Párizsban élt bátyját is ellátta, a pályakezdő magyar művészek körében is szíves fogadtatásra talál. Rónai Ödön egészségi állapotában a túlsúly, a ma­gas vérnyomás okozta a problémákat. Ötvenöt éves korában már elérkezettnek látta az időt, hogy végren­delkezzen. 1920. augusztus 30-án kelt végrendele­tében Somogy vármegyére hagyta a gyűjteményt. Bátyja segítségét kérte a hagyatéki leltár rendszere­ző, listázó munkájához, hehezen haladtak vele, mert nem tudták áttekinthetően szétrakni a tárgyakat. ­„Mikor mennek ki ezek a fene lakók már? 5ok baj van a Múzeum körül." - Ez a képszöveg fejezi ki Ödön megoldhatatlan gondjait. - Egy róla készült Rippl­Rónai grafikán olvashatjuk 1921. január 1-jei kelte­zéssel. A színes rajzon a művész öccsének szemeit 26

Next

/
Thumbnails
Contents