Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

korszerű Kérdéseit érintő párbeszédeket. „Ödön bácsiban megvolt Sokratesnek az a világszép magatartása, hogyjártában-keltében, vagya piacon ültében terjessze gondolatait. De ahogy bokratesnél a kételkedés felébresztése és így az igaz út keresése, úgy nála a modern művészet ügye és a szabadabb, görcsmentesebb életeszmének terjesztése volt a legfontosabb. Kaposvár és az akkori világ a „kis biztos"-ra, mint életeszményre volt beállítva, az egymástól való elzárkózásra és a közönyre. Ödön bácsi az ő közvetlenségével, derűjével és érdeklődésével ezt ostromolta elsőnek. Kisember létére talán azt példázta mindenekfölött, hogy miként lehet valaki osztályfölötti, de ugyanakkor egy a néppel, a hazával és Európával."Bernáth Aurél büszke volt arra, hogy ifjú korában éveken át részese lehetett „Ödön bácsi" atyai szeretettel nyújtott művész-nevelő tanításának. „M/re én megismerkedtem vele, már ő is alig fért a lakásába - emlékezik Bernáth Aurél. - Minden tele volt, a szekrény, sublet, asztalfiókok. Külön állványa volta pásztorbotoknak. Külön fiókban álltak a szaruból készült sótartók, vitrinekben a régi porcelán. Még a félreeső hely Is zsúfolva volt. Abba rajzok kerültek. Ha látogatójött, oda is elvezette, mert ott lógott esetleg a 5zinyei rajz, vagy Knowles kőrajza. 5 ezek mindegyikéhez emlék, vagy művészettörténeti érdekesség tapadt, mint Knowles-t illetően, aki Józseffel heuilly-ben együtt lakott, s a rajz éppen a közös kertjüket ábrázolta. - Tessék csak erre, itt még folytatódik - szólt Ödön bácsi látogatójának, aki egyelőre még gyanútlanul követte. A félreeső hely ugyanis a ház oldalához volt ragasztva; ki kellettjönni tehát a lakásból, hogy odajussunk. A látogató először azt hihette, hogy egy fészerbe kísérik, ahol tán érdekes szobrok lesznek, s csak amikor Ödön bácsi a meszelt deszkaajtót felpattintotta, derült ki, hogy hova jutott. Beavatta volna ő az egész közönyös várost, melynek még 5zinyei neve is aligjelentett többet, mintáz angol királynak egy afrikai néger neve. tiéha ki is merült szegény, ha nem talált megértőre."

22 (18. kép) Ödön hivatali megbízásból egy reprezentatív, kortárs magyar festészeti kiállítás szervezésébe kezdett. 1912-ben Kaposváron megrendezte a „Tizennégyek kiállítását". Csók, Ferenczy, Fényes, Glatz, IványiQrünwald, Katona, Kernstok, Kosztolányi-Kann, MagyarMannheimer, Perimutter, Rippl-Rónai, 5zinyei-Merse és Vaszary képeket kölcsönzött a művészektől, személyes látogatások során. A kiépülő kapcsolatait a gyűjtői érdekeinek megfelelően is kamatoztatta. Rippl-Rónai József Budán lévő, Kelenhegyi úti műteremházában szállt meg, s a szervező körútjáról a következő beszámolót írta bátyjának: 16. hippi-hónai József: f\ipp\-F\ónai Ödön, 1915 körül Ceruza, akvarell,. RRM. tulajdona 17. Medgye55y Ferenc: Ödön bácsi a Turulba siet, 1921 Ceruza, akvarell, RRM. tulajdona „Kedves Jóskám. Éjfélkor hazajőve itt találtam leveledet. A 5om55ichcsal való tárgyalást jó néven veszem, mert legalább tudják majd, hogy ezen fáradozásaimért napidíjat kapok. Tegnapelőtt Perimutteréknél ebédeltem - te ez nagy szó! Azt mondták, élő ember náluk még nem evett. - Mondták, hogy múltkor, mikor Erdélybe utaztál, beszélgettetek és Téged akkor 21