Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

126 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Drusus biguttatus (Pictet, 1834) Phryganea bigutatta Pictet, 1834, Rech. Phryg., p. 144, Pl. 11, Fig. 5. 9-14 mm. Szürkésbarna, közepes nagyságú. A hím IX. szelvényének búbja finoman szemcsézett. A külső ivarlebeny megnyúlt, tövi része vastag. A felső ivarlebeny kicsi. A belső ivarlebeny kaudális nézetben rövid, vaskos. A phallus karcsú, s ugyancsak karcsú a három kitinizált tövisben végződő titilátor is, amely a phallusnál hosszabb (92. ábra: a-c). Nősténye felső nyúlványa két háromszögben végződik, alsó ivari pikkelyének középső lebenye igen rövid (92. ábra: d-í). Közép-európai faj, amely az Alpokban és az azt körülvevő hegyvidékeken, valamint a Balkán félszigeten él. Először SÁTORI (1937) említi Magyarországról (Bükk-hegység), azonban ezt az előfordulást ÚJHELYI (1974) nem látja bizonyítottnak. Ennek ellenére Kiss (1979) felvette a bükki faunajegyzékbe, amely adatot később - bizonyítópéldány híján - a bükki összefoglaló megírásakor kénytelenek voltunk figyelmen kívül hagyni (NÓGRÁDI et al. 1994). Azonban a hazai faunajegyzékből mégsem kell törölnünk, ugyanis Oláh János az Aggteleki Nemzeti Park területén megfogta (NÓGRÁDI et. al. 1998). Mi ezt a példányt sem láttuk, s H. Malicky (levélbeli közlés 2002. elején) kevéssé tartja valószínűnek azt az előfordulást. Jelenleg ez az egyetlen ismert, bár kissé kétséges hazai lelőhelye. (Elterjedési térkép J95j). 92. ábra. A Drusus biguttatus (Pictet, 1834) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f). Fig. 92. Male terminal of Drusus biguttatus (Pictet, 1834) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view.