Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 121 fordulhat elő), néhányszor kisebb, oxigéndús vizű patakok mentén is megtaláltuk. Egyetlen alföldi adata - Szeged - sok évtizedes. (Elterjedési térkép §)• Nappal, április 10. és május vége között rajzik, helyenként rendkívül nagy tömegben. (Rajzási diagram Щ

). A Dráva mentén különösen nagy tömegrajzásait figyeltük meg a kilencvenes években, többszázezer vagy többmillió példánya sűrű, szürke felhőket alkotott Őrtilos környékén. Fényen is megjelenik. A nőstény jellemző tulajdonsága (s ebben nagyon hasonlít a Lepidostoma hirtum F. nőstényeihez), hogy elpusztulásakor a teljes petemennyiségét egy gömbölyded petecsomó formájában kipréseli magából, s ez az elpusztult állat potrohának bemélyedésében marad. 87. ábra. A Brachycentrus subnubilus Curtis, 1834 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (í). Fig. 87. Male terminal of Brachycentrus subnubilus Curtis, 1834 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view. Micrasema nemzetség Micrasema setiferum Pictet, 1834 Rhyacophila setiferum Pictet, 1834, Rech. Phryg., p. 197, PI. 16, Fig. 24. 5-6 mm. Apró, sötétszürke, kisebb világosabb foltokkal tarkított állat. A hím külső ivarlebenye megnyúlt, kisebb-nagyobb szögletekkel és vaskosabb sertékkel díszített, begörbülő karómban végződik (88. ábra: a-c). Nőstényét nem ismerjük kielégítően. Délés Nyugat-Európából nem ismert, az európai hegyvidékeken, a német-lengyel-orosz síkon és Skandináviában viszont él. Magyarországról mindezideig egyetlen példány, egy hím ismert (NÓGRÁDI 1985a, 1985b). (Elterjedési térkép J9Ï]). Ennek a folyóvízi fajnak a fejlődési helye nem ismert.