Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

114 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) 80. ábra. Az Agrypnia pagetana Curtis, 1835 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f). Fig. 80. Male terminal of Agrypnia pagetana Curtis, 1835 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (!) view. Agrypnia varia (Fabricius, 1793) Phryganea varia Fabricius, 1793, Ent. Syst., 2, p. 77. 12-16 mm. Az előzőnél nagyobb, vaskosabb alkatú faj, sötéten márványozott elülső szárnnyal. Külső ivarlebenye két ízű, a harpago a coxopodit külső háronegyedén ízesül, annak dísztális nyúlványán túlnyúlik. A VIII. hátlemez középen bemetszett, hátrafelé álló, erőteljes sörték szegélyezik. A phallus közel hengeres, a módosult X. szelvény részben körülveszi (81. ábra: a-c); Nősténye átlagban nagyobb és vaskosabb a hímnél, potrohának alsó lemeze háromszög-alakú, a végén páros, kihegyesedő függelékkel, felső lemezének középső nyúlványa erősen kitines, két oldala ugyancsak nyúlványban végződik, amely az előző fajénál hegyesebb (81. ábra: d-f). Nyugat-palearktikus faj, amely Iránig nyomul kelet felé. Nálunk jóval gyakoribb az előző fajnál (mintegy 120 ismert lehőhellyel), bár tömegesen sehol sem tenyészik. A hegyvidékeken nyári diapauzába vonuló egyedekkel lehet találkozni. (Elterjedési térkép fŜ4J). Június elején, majd augusztus közepétől rajzik nagyobb számban, de a közbülső időszakban is előfordul.