Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á. : MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) JQ j 68. ábra. A Holocentropus stagnalis (AJbarda, 1874) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d) és alulról (e). Fig. 68. Male terminal of Holocentropus stagnalis (Albarda, 1874) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d) and ventral (e) view. Cyrnus nemzetség Cyrnus crenaticornis (Kolenati, 1859) Tinodes crenaticornis Kolenati, 1859, Gen. Spec. Trich., 2, p. 145-148, 167, 186, 222, PI. 5, Fig. 52. 5-7 mm. A legtöbb hazai Polycentropodidával szemben elülső szárnya nem barnás, hanem halvány sárgás-rózsaszín, még világosabb foltokkal. A nőstény jellemzően nagyobb a hímnél. A hím külső ivarlebenye nagy, tojásdad, pillás peremű, a belső nyúlvány kitinizált tövise rövid. A VIII. haslemezen hátrafelé álló hegyes nyúlvány van. (69. ábra: a-c). Nősténye alsó páros lemeze tojásdad, viszonylag nagy, széle pillás (69. ábra: d-e). Nyugaton és a Brit-szigeteken nem találták, egyébként alacsonyabb vidékeken Európaszerte elterjedt. Magyarországon nagyon elterjedt, több mint 100 helyről van előfordulási adatunk. Az Alföldön is sokfelé él, viszont hegyvidékeink területén nem fordul elő. (Elterjedési térkép J72~|

). Május elejétől szeptember végéig rajzik, fő rajzási ideje május közepe és június vége között van. (Rajzási diagram p0|)

. A kissé szennyezett vagy eutrofizálódott vizeket is elviseli. Kedveli a sűrű vegetációval benőtt holtágakat, tavakat, elöregedett halastavakat.