A Merics gyűjtemény, 2002

14 A MERICS GYŰJTEMÉNY A népművészettel, a pásztorfaragásokkal való természetes együttélés, használat, gyűjtés, személyes kapcsolat a faragó művész Tóth Mihállyal, Kálmán Istvánnal, Kovács Józseffel és Nagy Ferenccel. Segítőkész támasz Berki Violától, akinek festői képvilágát a népmese, a népművészet inspirálta. Egy másik kapcsolat szálán Kátai Mihály és Németh János iparművészek alkotásainak megvásárlása - kezdetként - a lakáskultúra egyéni, állatorvosi szempontú kialakítása céljából. Németh Jánostól az állatfigurás alkotások nyitottak egy gyűjtési tendenciát. Berki Viola Korniss Dezső festészetének népművészeti vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. Tájékoztatta, hogy kik az élvonalbeli művészeink. Erre jöttek az elszánt lépések olyan művészek műtermeibe, ahol jobb volt eltitkolni, hogy előzőleg kiknél járt gyűjtési szándékkal. Úgy alakult ki a gyűjtemény kemény magva, hogy a nagy mesterek nem tudhatták, milyen alkotások társaságába kerülnek a művei. Korniss Dezsőhöz rendszeren járva a művészet lényegi problémáiról kapott felejthetetien útbaigazítást. Martyn Ferenc is szigorú mércét szabott, amikor hajlandóvá vált a tormási kollekcióba képet adni. Létrejött egy szerteágazó szemléletű gyűjtemény a figurális és az absztrakt képzőművészet köréből. Merics Imre utólag már sohasem korrigálta a kollekció tartalmát, hogy az stiláris egységű legyen. Tisztelte az egymásnak ellentmondó művészek véleményeit, de ha a műveiket ha megszerette, mások kedvéért nem vált meg a korábbi kedvenceitől. Öt évvel ezelőtt, a székesfehérvári István Király Múzeumban volt a gyűjtemény első bemutató kiállítása. Annak láttán egyes mííkritikusok élesen felszisszentek. Hogy lehet egy gyűjtemény ennyire vegyes összetételű? - Nem ez a szokás. Az absztrakt és a figuratív mű hogyan egyeztethető össze egy lakásban, egy gyűjtői törekvésben? - A múzetimokban a koherens egymásra épülés szerint gyarapodnak az alkotások. Merics Imre azt válaszolja, hogy ő ennyire nyitott szellemű. így szereti, így érzi hitelesnek és teljesnek. Az élete, a gyökerei, gyermekkori szülőfaluban történt világra eszmélésétől a folytonosságot őrző mai időkig győzik meg őt a vonzódásainak igazságáról. Nagyot nevet a szörnyülködőkön. A Rippl-Rónai Múzeumban rendezett kiállításig sokat gyarapodott a gyűjtemény. A rendezéshez volt annyi hely - három külön terem a 350 db műalkotás számára, hogy az egymással szellemi rokonságban álló műveket csoportosítva szerepeltessük. Csak oly mértékű elkülöm'tés szerint, hogy ne hamisítsuk meg a gyűjtő sajátos, nyitott szemléletét. Ezért nem feltétienül stílus kategóriák, hanem a stílusokat áthidaló tendenciák érvényesültek a csoportok kialakításakor Az első színhely a gyűjtemény elindulását, megalapozását és a máig tartó, magyar vidékiség művészeti jelenlétét, hatásait tekinti át. Ebbe a terembe kerültek a népies szellem képviselői. Idős és ifjabb Kapoli Antal tárgyaival kezdve Tóth Mihály, Nagy Ferenc, Kovács József, Kálmán István faragásain, Kántor Sándor kerámiáin át olyan őstehetségek, amatőrök képei, szobrai, mint Varga Ferenc, Varga István, Salamon Ferencné, akik mindnyájan az élő népművészetet képviselik. Velük kaptak közös teret a professzionális művészek köréből Kátai Mihály zománcképei, Németh János kerámia figurái és stáció reliefjei. Bukta Imre mezőgazdasági művészete. Földi Péter baromfi-udvar univerzuma, valamint Somogyi Győző színes, mesés, hites képvilága. Mindezekben feltűnik egy naiv jellegűnek, vagy népies groteszknek nevezhető stílus elem, főként az emberábrázolás tekintetében, amelyeknek a magyar kortárs képzőművészetben elkülöm'thető útvonala van. A Merics gyűjtemény feltérképezi ezt az utat.