L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Otthon művészete (Knézy Judit)

kalapok végébe vágott nyíláson húzták át. E rúdféle használata Európában a középkortól fogva ismert, sőt a XV. századig úri és polgári lakásokban sem volt ritka, kárpitokat és függönyöket is akasztottak fel rá: pl. a Képes Krónika királyi palotabelsőket megjelentető miniatúráin. (K. CSILLÉRY K., 1997. 385.) A jobbágyok háztartásából a hatalmaskodási perek jegyzőkönyvei alapján lehet következtetni az elrabolt értékes kendők tárolására szolgáló rudak meglétére. 1460-ban Bélcen (Magyaratád mellett ma Kisbélc-puszta) Bika Jánoséktól nyolc hímzett és szőtt kendőt raboltak el. (SZABÓ I., 1969. 222.) 1513-ban a Somogy megyei Szentpálról Pápa Eliástól szintén vittek el két nagy kéztörlő kendőt, sőt Móroczhelyi János és Pál kereskedőktől többek között karmazsin selyemmel kivarrott gyolcs kendőt is. (ZÁVODSZKY L., 1922. 390-391., 394-395.) Somogyból csak nagyon késői adatok ismertek a tárolórúd meglétére, viszont itt általánosnak tűnik megléte a XIX. század második felétől. Helye a szobában az ágy fölött volt, de kamrában is helyeztek el ruhatartó rudat letett ruhák, illetve zsákok tárolására. (18., 41. ábra) A szobában a mindennap használatos ruhát tartották rajta, vagy előkészítették rá az ünnepre felveendő ruhákat. Az ülőbútor Az ülőbútor eredetileg kiváltságos helyzetű személyeknek készült hatalmi jelvényként, hogy ezzel is kiemeljék őket a tömegből. A trón a szék őse - mint erre az ókori egyiptomi és mezopotámiai ábrázolások oly szemléletes példákat mutatnak. „A Kr.e. 2. évezredre a vázas szerkesztésű, szálas növényi anyaggal bekötött ülésu, támlátlan ülőke és hátas szék eljutott a köznéphez, sőt munkavégzéshez szükséges speciális gyalogszéket is kialakítottak egy ülőlapból és három belecsapok lábból" - írja K. Csilléry Klára. (1997. 388.) Az épületek belső fala melletti, ülő vagy tárolóhelyként szolgáló földpadkák szintén megjelentek már Mezopotámiában. Az ókori görögök és rómaiak közvetítésével jutottak el e korai ülőbútor változatok, de olyanok is, melynél a támlát és ülőkét egyetlen hasábból vágták ki teknőszerűen, különféle tőke- és hasábülőkékkel együtt. A szék szó, amelyet a honfoglalás előtt az ótörök nyelvből vettek át a magyarok, eredetileg trón jelentésű volt, de később, miután általánossá vált, már a másféle ülőbútort is jelölte. Majd nem ülőbútor rendeltetésű tárgyak, fontos helyek elnevezéséhez is hozzájárult, mint az asztalszék, hosszúszék, dagasztószék, pohárszék, székhely. A pad szó valószínűleg a honfoglalás után a déli szláv nyelvből került átvételre, de ekkor nem jelentett ülőbútort, ezt az értelmét a ma93 24. Kislány karosszéke, „sarággya". Készítette Bujdosó Mihály 1920 körül Szakoson. Törökkoppány. RRM 73.52.1.