L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Otthon művészete (Knézy Judit)

7. Ácsolt láda, „skrinya" a horvát nemzetiségű Bolháról. Bükkfából készült a XX. század elején. DM90.23.1. ШОШШШ helységek határában fordultak elő. (DOBAI A., 1983. 89-161.), de bútornak való bükkösök voltak a Mecsek északi oldalán is. K. Csilléry Klára első somogyi paraszti ládaadatot Merse faluból idézi 1389-ből. (1991. 502.) Az 1513. évi Somogy megyei Dencs község lakóival elkövetett hatalmaskodások során e község fazekasainak ácsolt ládáit („scrinium") is feltörték. (RADVÁNSZKY B.-ZÁVODSZKY L, 1909. 533.) A török idők várleltárai szerint az ott katonáskodók szállásain általában egyszerű bútorzat állt rendelkezésre, legfeljebb a kapitány szobájába került divatosabb berendezés. Általános volt az ácsolt ládák szerepe a XVI-XVII. században ezeken a helyeken. A Dél-Dunántúlon mindenesetre a „szekrény ", „zeökrény" stb. szavakkal ácsolt ládát jelöltek, mert már „láda" szóval jelzett bútordarabokkal is találkozunk, így a szigetvári vár leltárában 1546-65 között több szekrény és fa szekrény is előfordult. (TÍMÁR GY, 1989. 138-140.) A zalaegerszegi vár és major leltárában 1587-ben csak „kenyeres zeökrin" fordult elő. (MOL U et С E 156 fasc. 50. 24. sz.) Bagódi András jómódú köznemes Zala megyei laki birtokán 1754-ben már csak a kamrában találtak két rossz „szökrönyt" és egy jobb minőségűt a pajtánál. (KNÉZY J., 1992. 156.) A jobbágyparaszti használatba átkerült ácsolt menyasszonyládák a tárolandó készletek és a rendelkezésre álló helyiség méretének megfelelően arányosan megkisebbedtek, ehhez alkalmazkodott díszítésmódjuk is. (TARJÁN G., 1979. 251-253.) A Kárpát-medencében a baranyai és somogyi ácsolt ládák ragaszkodtak a leghívebben formájukban és díszítésükben a középkori hagyományokhoz. A kaposvári múzeum gyűj76