L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A fonás–szövés hagyománya (Kapitány Orsolya)

Jelen összefoglalónkban a gazdaságban, a háztartásban és a szokások gyakorlásánál használt textilek népművészeti szempontú rövid ismertetését adjuk, melyek a férjhez menő lány stafírungjába még az 1930-40-es években bekerült. Csökölyben Csordás Zsófiának, egy 3 holdas paraszt lányának a hozománya 1898-ban az alábbi volt: 12 db abrosz 12 db lepedő 12 db törölköző 12 db szakajtóruha. (RRM NA-750.) Egy somogyszobi 10 holdas paraszt lányának a stafírungjába: 24 db lepedő 4db dunnahuzat 6 db párnahuzat 2 db szalmazsák 30 db abrosz 40 db törölköző 40 db szakajtóruha 15 db kosárruha 5 db vékaruha 2 db halottas lepedő döngvászon (darabonként 50 rőf vászonnal) 10 db zsák 1 db ponyva került. (RRM NA-13 30. 13.) A hagyományos paraszti szövés szempontjából jelentős volt Belső-Somogyban Csököly és környéke, Gyékényes, Inke, Somogyszob és Csurgó vidéke, a Dráva-mentén Lakócsa, Potony, Felsőszentmárton, a Nagyberekben Buzsák, Táska, Szentpál és Varjaskér, a Zselicben Szenna. Az ünnepre szánt darabok kiemelkedtek a textilek sorából, díszítésükre nagy hangsúlyt fektettek. A törölközők végét cifrára szőtték, majd rojttal, vagy horgolt csipkével látták el. Jeles nap alkalmával a törölközőtartóra a díszes szőttest tették, ezzel is emelték az ünnep hangulatát. Pátrón a dísztörölközőt kendőzőnek nevezték (TGYM 68.58.1.), amit kb. 230 cm hosszúra szőttek, a két végét pedig 5-5 különböző szélességű, felszedéses technikával készült mintasorral díszítettek. A módosabb lányok általában öt darabot kaptak belőle, és csak dísznek használták, soha nem törölköztek benne. 162