L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Népi építkezés (Zentai Tünde)

szobát konyha, majd kamra vagy második szoba és kamra követi. Emellett azonban mégis vannak olyan lényegi eltérések, amelyek meghatározzák az itteni házak sajátosan dunántúli jellegét, és fényt vetnek e nagytáji típus történeti fejlődésére. Ezek a karakterisztikus jegyek elsősorban a tüzelőszerkezetek, a füstelvezetés rendszerében és az alaprajzban mutatkoznak meg, szoros összefüggésben az adott faltechnikával. A lakáskultúra fejlődésében, mindenkori modernizálásában döntő szerepet játszik a tüzelő és füstelvezető berendezés. Mint látni fogjuk, ennek milyensége befolyásolja az alaprajz alakulását. A XIV századig a lakóhelyiségben nyílt tűzhely vagy kemence található. Füstelvezetés nincs. A középkor legvégének a korszakos újítása a parasztházban a Bódeni-tó környékéről útjára induló kályhás kemence, amelyet falon át kívülről fűtenek, s a füsttelen szoba tiszta környezetében immár emberi módon lehet élni. Üj távlatok nyílnak a lakásberendezés terén is. Somogy esetében nagyon fogas kérdés, hogy erre mikor kerül sor. Nem lévén a területen középkori faluásatás, a szórványos leletekre és a még szórványosabb okleveles forrásokra kell hagyatkoznunk. Mindenesetre a megye területén olyan nagy számú különféle kályhacserép került felszínre a XIV-XVI. századból, hogy okkal hihetünk abban, hogy az Alfölről már ismert lakóház színvonalát az itt lakók is elérhették. Somogyban néhol, akárcsak a szomszédos Göcsejben a füstösház emléke a XX. század elején még élt a szájhagyományban. Az 1850 körül született öregemberek Csökölyben és Szennán elmondták Gönyey Ebner Sándornak (1936. EA 5874. 109.), hogy gyermekkorukban „Voltak... egysejtű csak füstöskonyhából álló házak, melyekben sütőkemence volt, de olyanok is, melyeknek sütőkemencéje künn volt az udvaron. " A füstösház jelenlétét megerősítik egyes, földnélküli zsellérek, pásztorok vagyonáról készült egykorú levéltári följegyzések is. Endréden (Balatonendréd) például 1853-ban „Egy roszház szoba és konyha egyben" szerepel egy szőlősgazda inventáriumában. A dokumentumok azonban ekkor már inkább a rendkívüli szegénység időtlen helyzeteit, mint a népi lakáskultúra átlag színvonalát reprezentálják. Hiszen a XVIII. századi füstösházra vonatkozó levéltári adatok is a társadalom leszakadt rétegeinek életmódjáról tájékoztatnak. Az uradalmi alkalmazásban élő pásztorok és cselédek lakásai között több füstösházból és kamrából (Nagyszakácsi 1763), konyhából és sározatlan kamrából (Gomba 1765) álló épület, illetve csak füstöskonyhákból álló cselédházak (Gomba 1765, Alsóbogát 1784) kerültek összeírásra. A füstösház a XIX. századra Somogyban 55