L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gyermekélet, gyermekjátékok (Szapu Magda)

35. „Fakard". Gönczi Ferenc gyűjtése 1923-1927. „Bodzafa-kócpuska". Zamárdi. RRM 3209-9., RRM 73.35.398.1-2. 36. „Csutkahegedű". RRM 78.71.9.1-2. 37. „Csiga és ostor". Pátró. TGYM 63.11.2.1-2. gyobb fiúké a talicskázás; 8-10 éves fiúké az ostorcsapás. Népszerű volt még a szobrozás, és az „Adj, király, katonát" kezdetű játékok. Kifejezetten lányok játszották a páros szökellőt; a sétálások - járkálások - ugrálások közé sorolható „Borsót főztem" és „Eg a gyertya" kezdetű dalos játékokat, illetve a páros forgót. A guggolós és a forgó körjátékok népszerűségét a gyűjtött anyag gazdagsága is jól mutatja. Az előzőekhez hasonlóan ének kísérte a kifordulós kör játékokat („Lánc, lánc, eszterlánc", „Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa", „Kis kacsa fürdik"). A világ minden pontján ismert fogócskák között regionális különbségek alig észlelhetők. A dallammal kísért, vagy csupán szöveges változatainak szép példái találhatók megyénkben is. A sokféle vonulás a felnőttkor határán lévők énekes játékainak csoportja. A vonulások, a búj ó-vonuló játékok számtalan változatát játszották Somogyban. A leányok tavaszköszöntő játékában a mágikus-szertartásos elemek nyomai fedezhetők fel. E játéktípusok később már előkerültek a lakodalmakban is. Somogyban a sportszerű népi játékokat mind Gönczi, mind Együd következetesen gyűjtötték. A rögzített játékok zöme csoport- vagy csapatjáték. A botos pásztorjátékok közé sorolható a bigézés, a csülközés, apaprikázás és a kanászozás. A méta-félék az egyik legrégibb játéktípus. A régi várháborúk emlékét őrző játék népszerűségét jelzi Somogyban az is, hogy a kutatók számos variációját rögzítették. A sokféle vonulás kapus-hidas játékai történetileg egészen a középkorig vezethetők vissza. E dramatikus jellegű mozgásos játékok lényege az énekelt felelgetős szöveg. A játékszövegekben olykor történeti nevek is előkerülnek (pl. Erzsébet királyné, Lengyel László). Az országosan oly népszerű bújós játékok („Itthon vagy-e, hidasmester?", „Bújj, bújj, zöld ág", ,ßujj, bújj, bokrosai") variánsait Somogyban is előszeretettel játszották. A megyében gyűjtött játékok közül e játéktípus került elő a legnagyobb számban. A párválasztó kör játékokat, illetve leánykérő játékokat mindenekelőtt az eladósorban lévő lányok játszották, míg a párválasztó társasjátékokban már a házasulandó fiúk is részt vettek. A játékdalok egy része a régi házasságszerző szokások emlékét őrzi. A Somogyban gyűjtött anyag a múlt század végétől napjainkig folytonos, e játéktípusok gazdag variánsai, dallam- és szöveglejegyzései a történeti változásokon túl földrajzi elterjedésükre is utalnak. A szellemi játékok a gyermeket gondolkodásra serkentik. A hosszú mondókák és láncversek a játékosoktól jó emlékezőképességet, figyelmet, gyors reagáló készséget követelnek. A becsapós játékokat századunk első felében előszeretettel játszották a fonókban. A játékok lényege a jellembeli hibák kifigurázása. A kitalálós 510