L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gyermekélet, gyermekjátékok (Szapu Magda)

A kisgyermek szoptatására nagy hangsúlyt fektettek. Ideje nem volt kötött. A elválasztás általában a gyermek egy éves korára tehető. A kisgyermek 4-6 évesen már az anyja ölében ülve evett. Hat éves koruk után - elsősorban a sokgyermekes háztartásokban - a gyermekek a felnőttektől elkülönítve étkeztek a földön vagy a küszöbön, ülve esetleg állva. Máshol kisszéken, gyalogszéken ülve, egy nagyobb fatálból közösen ettek. (15. ábra) A kisgyermekre otthon apróbb feladatokat bíztak. Az iskoláskort megelőzően a lányok a konyha körül segédkeztek, és a kisebbekre vigyáztak. Az öt-hat éves fiút az apa már kivitte a határba, a mezőre. Rájuk bízták az apróbb állatok őrzését. A gyermekek általában a szülők foglalkozását választották, így a fiúgyermeket is a földműves munkára oktatták. Játékként a felnőttek gazdasági eszközöket készítettek számukra. A kilenc-tíz éves gyermek már gyomlált, burgonyát, répát, kerti veteményt szedett. A felnőttekkel együtt részt vett a szántásban, az aratásban, a trágyahordásban, tanítgatták őt kaszálni, kapálni. A lányok a konyhában tanulták a felnőttek munkáját: sepertek, tüzet raktak, asszonyi teendőkkel foglalatoskodtak. A tizenkét életévét betöltő gyermek, kimaradva az iskolából, már „rendesen hozzálátott a munkához". A szegényebbek ekkor szegődtek el napszámba. Gönczi Ferenc a „gyermekek testi, lelki és erkölcsi gondozásán, nevelésén" túl két és félszáz községből többszáz gyermekjátékot is papírra vetett. Egykori munkatársa, Z. Soós István festőművész elkészítette 104 gyermekjáték illusztrációját, melynek sajnos nyoma veszett. 1949-ben megjelent iátékmonográfiájába Gönczi már bedolgozta természetesen Kiss Áron somogyi vonatkozású anyagát éppen úgy, mint a megyénkben, Hetesen született nagy előd, a kortárs Vikár Béla 1890-es gyűjtéseit. (VIKÁR B, 1905.) „A gyermeki tevékenység egyik kedves oldala a játékszerek készítése" véli Gönczi. A gyakran titokban gyakorolt tevékenységhez, a fúráshoz, faragáshoz, ekecselődéshez meglepő találékonyság és kézügyesség szükségeltetett. „A játékszerek készítése a gyermek korával, lelki fejlődésével s kézügyességével tökéletesedik". (GÖNCZI E, 1937. 188-192.) A somogyi gyermek játékkészlete olyan változatos volt, akárcsak a környezete. Ezt bizonyítandó, maga Gönczi 1923-1927 között a somogyvármegyei iskolák tanulóitól számos, a gyermekek maguk készítette játékot, játékszert vett a múzeum számára. 1933-ban színes tollrajzokat, táblákat készített azokról. A húsz táblán összesített 310 játéktárgy anyagának többsége fa, rongy, kisebb részt papír és szalma. Még további 77 játék szerepel a nyilvántartásban Gönczi gyűjtéseként, de ezekről már nem készült rajz. A játékok zöme „csak a legszokottabbakból való", а gyűjtő 17. Játébzék kukoricaszárból. Barcs. DM B-90.26.1. 18. „Kukoricababa". Pátró. TGYM 71.92.5. 501