L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Néptánc (Felföldi László)

kérdéseinek megválaszolásában, főleg a régi táncstílus sajátosságainak, fejlődéstörténetének meghatározásában. Példaként Temesvári Pelbárt (1435?—1504) nemzetközi hírű ferences rendi hitszónokunk és egyházi írónk 1499-ből származó példázatát említjük, amelynek témájául Temesvári egy, a régi Somogyban történt esetet választott: „Ennek hasonlatosságára történt egy csoda a magyar királyságban az Úr kb. 1480-ik évében, amelyet több kánoni pap jelenlétében egy szent életű ember elbeszélése alapján hallotta, miszerint ennek a nemes embernek valamely birtokán fekvő faluban, a Kapós mellett egy asszony több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszony, aki leginkább buzdította okét erre, miközben egy falujabelinek a házában a többiekkel együtt táncoltak, egy démon által a táncolók közül elragadtatott. " (PESOVÁR E., 1978. 21.) Prédikációit olvasva kitűnik, hogy Temesvári gyakran használt az egyszerűbb emberek által is érthető, könnyen átélhető mindennapi példákat, s ezáltal írásai tanulságos kultúrtörténeti forrásként használhatók. (V. KOVÁCS S., 1982.) Az idézett példát, amely az asszonyfarsang máig élő szokásának korai bizonyítéka, a magyar szokás- és tánckutatás is értékes forrásként tartja számon. (DÖMÖTÖR T., 1958.) Benne a Dél-Dunántúl folklórhagyományában a XX. században is fönnmaradt álarcos, pantomimikus táncok korai előképét láthatjuk. A hajdútáncra vonatkozó XVI-XVII. századi történeti emlékek közül becsesek számunkra Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének táncos mulatozást idéző sorai: „Azonban nagy asztalok megvettetének, Zrini gróffal vitézek ott leülének, Vitéz olaj-béget is abbul becsüllének: Zrini vitézeket mind jó szűvel tartja, Kire köszön jó bort aranyos kupába, Dicsérvén, viselte hogy jól magát harcban: Kit szóval ápolgat megajándékozván. De mihentjó bor fejüket melegété, Kiki gondolatját mindent félre tévé, Némely horvát dávorit nagy torokkal kezdé, Némely hajdú táncot fegyverrel szökdöse. " (PESOVÁR E., 1978. 28., ZRÍNYI M., 1984. 79.) 478