L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szokások (Imrő Judit)

24. Szüreti mulatság. Barcs, 1920-as évek eleje. RRMF1231. Bencze István fényképész felvétele. kasok elégedetlenségét akarta csitítani. Az uradalmakban az utolsó aratási napon az aratómunkások búzakoszorúval köszöntötték a gazdát, aki ezt áldomással viszonozta. Az aratáshoz széles körben elterjedt vallási szokás járult Belső-Somogy református falvaiban. Az első learatott búzából az asszonyok az eklézsiára vittek egy-egy kosárral. Az összegyűlt búzát megőrölték, ebből a lisztből készült az egész évi úrvacsorakenyér. (KIRÁLY L., 1995. 77.) A bortermő vidékeken a betakarítás másik nagy eseménye a szüret, amelyben a munka és az ünneplés összekapcsolódik. A hagyományos paraszti értékrend szerint a betakarítás mindig ünnepet jelentett, mert általa látták biztosítottnak a család egész évi élelmét. A köztudatban élő szüreti felvonulás szintén az 190l-es miniszteri rendelet során terjedt el. A szüreti felvonuláshoz tisztségviselőket választottak. Bíró, bíróné, kisbíró, csősz, cigány szereplője mindegyik felvonulásnak volt. (24. ábra) A menet településenként más-más alakokkal egészült ki. Somogy legjelentősebb szőlőtermő vidékéhez tartozott Szőlősgyörök, ahol a Jankovich uradalomban a XX. század első évtizedeiben évről-évre megrendezték a szüreti felvonulást. A felvonulást a lovas legények nyitották meg. A kisbíró dobolta ki az esti táncmulatságot. A kisbírót két hintó követte, egyik az ünnepélyes, sötét ruhába öltözött bírót és bírónét, a másik a cigány vajdát és az erősen kicicomázott vaj dánét vitte. A hintók után hordókkal megrakott négyökrös szekér haladt, rajta bőgatyás legények és magyarruhás lányok ültek. Az őket követő parasztkocsin kaptak helyet a felvonulás további alakoskodói, akik jósoló cigánynak, bohócnak és ördögnek öltöz424