L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szokások (Imrő Judit)

öregasszony jelmezekben jelentek meg, a nők gyakran férfi, a férfiak női ruhát öltöttek. Hogy arcuk felismerhetetlen legyen, bekormozták. Egyszerű módja volt az arc eltakarásának az is, hogy harisnyával fedték be a fejüket. Több faluban a farsang kedvelt maszkája volt az ördög. A polányi ördög alakoskodók fejükre fekete harisnyát húztak, a szarvat kukoricacsutkából, a nyelvet piros rongyból készítették. Marcaliban szalmával és fakéreggel tekerték körbe magukat a maszkák. Somogyban kevés településről van adatunk a farsangi állatalakoskodásról. Egyik ilyen falu Berzence, ahol elmagyarosodott, horvát eredetű lakosság él. Ez a húshagyókeddi medvejárás, amelynek állatalakoskodói a medve és a kos, jelmezként testüket zsúpszalmával tekerték körbe. A megyében élő németek közül a barcsiaknak a leglátványosabb a farsangi felvonulása. A jókedvet a hintóban ülő két, kócosra-lomposra öltöztetett rongybaba emelte. A bábuknak nevet is adtak, Kredit és Hanzi. (RRM NA-1451.) A farsang jellegzetes szokásaihoz tartozott még a pártában maradt lányok kicsúfolása is. Szóládon a vénlányokat azzal szégyenítették meg, hogy húshagyókedden vályút tettek a kályha szájába, és azt neki kellett kivenni. (RRM NA-2217/2000.) Tavaszi ünnepek A farsangi időszakot követő nagyböjt első népszokása Gergely naphoz fűződik. A Gergely-járás célja a Balázs-járáséval megegyezik, adományt gyűjteni a tanítónak, és új tanulókat verbuválni az iskolába. Amikor még nem volt kötelező az iskolába járás, ilyenféle toborzással igyekeztek megkedveltetni a diákéletet. (KERÉNYI GY., 1982. 81.) A reformkortól vált kizárólagossá az őszi tanévkezdés. Néhány református iskola azonban ragaszkodott a középkori hagyományú Gergely-napi évkezdéshez. Darányban még a XIX. század első felében is Gergely-napkor kezdődött a tanítás. (MÉSZÁROS I., 1975. 373.) Együd Árpád a csurgói gimnázium régi könyvtárában, egy 1620-ban készült ősnyomtatvány lapjai között megtalálta a Somogyban legrégebbinek tekinthető Gergely-napi köszöntő szövegét. Kezdősorai: „Szent Gergely doctornak hires tanetónak az őnapján regi/Szokás szerint mönjünk Isten szerént Scholába... " (EGYÜD Á., 1975.81.) A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására. A katolikus falvakban a nagycsütörtök reggelétől nagyszombat reggeléig tartó időszakban nincs ha417 9. Háromkirály-járók. Marcali EF 57152. Gönyey Ebner Sándor felvétele, 1926.