L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szokások (Imrő Judit)

estéjéhez, illetve szilveszterhez kötődik. A regölők elengedhetetlen készsége a láncos bot és a szotyogtató néven ismert köcsögduda. A házakba való bebocsátás után elkezdték regőséneküket, amellyel boldogságot, jó termést kívántak a ház népének. (8. ábra) Az egész Dunántúlon Aprószentek napjához a korbácsolás, vagy aprószentekelés, Belső-Somogyban a sibárolás hagyománya kapcsolódik, amelyhez fűzfavesszőből fonták a korbácsot. A szokás lényege, hogy a gyerekek gyengén megsuhintották az ismerősöket, és közben mondták az egészségre vonatkozó jókívánságokat. Az újévi verses köszöntők valamennyi somogyi faluban ismertek. A ház népére áldást, szerencsét kérő gyerekek jutalma kalács, alma, aszalt gyümölcs és dió volt, a hagyománytartó lakosság ezen a napon nem adott ki pénzt a házból. Gönczi Ferenc újév kapcsán megemlít egy különleges újévi szokást az ecsenyi németektől. Január elsején minden gyermeknek fel kellett köszöntenie a helyben lakó keresztszüleit, 4 éves korától 18 éves koráig. Ezt a szokást annyira tartották, ha rossz volt az időjárás, a kisebb gyermekeket ölben vitték. (GÖNCZI E, 1937. 240.) Az újévet követő ünnep a vízkereszt, vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. A két jeles nap közti időszakban került sor a háromkirály-járásra. Csillagozásnak, csillagjárásnak is nevezték. (9. ábra) A szokásnak 3-4 szereplője volt: Menyhárt, Boldizsár, Heródes illetve Gáspár, egy katona, csillageresztő és Heródes. Párbeszédükben a betlehemi gyermekgyilkosság történetét mondták el. A háromkirályolók nem viseltek jelmezt, hétköznapi öltözetüket a fejükön lévő, keménypapírból készített, cukorsüveg-alakú föveg tette alkalmivá. A papírsüvegre kivágott csillagokat és papírszalagokat ragasztottak. A betlehemi csillagot szitából készítették, a szita fenekét hólyagpapírral vonták be, és aranypapírból kivágott vagy festett üstökös csillaggal díszítették. (7. ábra) A szitába rakott gyertyát a házba lépve meggyújtották. A csillag mozgatható nyelét vékony lécekből állították össze, hogy kinyomható és behúzható legyen. Az 1930-as évekig Somogy megyében is élő szokásként tartották számon a Balázs-járást, amely tartalma szerint azonos a Gergely-járással. Szent Balázs a diákok védőszentje. Balázs napján, február 3-án toborozták az iskoláskorú gyerekeket, valamint adományt gyűjtöttek a tanító számára. Résztvevői: kapitány, zászlós, püspök és tanító, illetve Szent Péter, Fülöp, és egy szegény aszszony fia, Balázs. A balázsoló 10-12 éves gyermekek ruhájukra fehér pendelyt öltöttek, fejükön papírsüveg volt, a Balázst alakító fiún püspöksüveg, a kapitánynál és a zászlósnál fakard, csizmájukon sarkantyú. 5. A bábtáncoltató betlehem bábjai. Balatonszentgyörgyön készült az 1920-as években. RRM72.29. 1.7-1.12. 6. Bábtáncoltató betlehem. Balatonszentgyörgyön készült az 1920-as években. RRM 72. 29. 1. 1. 415