L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

Társadalmi rétegeződéstől függetlenül kedvelt tárgyként őrizték az ún. türelemüvegeket. Lakások díszeként sokfelé előfordult. Többnyire ügyeskezű rabok készítették. A sajátos műfaj csaknem mindig vallásos témát jelenített meg, az adott szűk térben papírból, képekből, fából, valamint más természetes anyagból applikálva. A látványba sűrített eseménysort sokszor egymásra rétegezve jelenítették meg. A kaposvári múzeum néprajzi gyűjteményében több türemlemüveg található. Kiemelkedően szép darab az a négyszögletes, hosszúnyakú üveg, melyet Sipos Sándor 1929-ben ajándékozott a múzeumnak. 1889-ben bírósági altisztként dolgozott a városnál. Akkor került birtokába a tárgy. Elmondása szerint „... Oroszlán Pál (a híres betyár) mint rab készítette 1889 körül. " A palackban nyers fából faragott lapokból középen a megfeszített Krisztus, szenvedésének jeleivel, a kereszt előtt faragott oszlopokon, valamint a kereszt szárain függesztve egy-egy lámpás. A palack nyakában fadugó, rajta lakat látható. (56. ábra) Családi ereklyeként őrizték Kaposfüreden a XIX. század második felében készült türelemüveget. Készítője ismeretlen. A kerek üvegbe zárt, faalapra applikált nyomatok, didaktikus képsort alkotnak Krisztus életének jeleneteiből. A színes képecskék az Angyali üdvözlet, Jézus születése, menekülés Egyiptomba, Jézus megkeresztelkedése a Jordánban, Jézus és a szamariai asszony a kútnál jeleneteit ábrázolják, közülük néhány már elmosódott. A képek előtt feszület áll, az üveget faragott talpas kereszt zárja. Adatait nem ismerjük annak a hosszú keskeny 25 cm magas palacknak, melyben Golgota-jelenet, a megfeszített Krisztus látható, szenvedésének szimbólumaival (Arma Christi), lándzsával, kakassal, fogóval, kockával. A kereszt mellett sajátos, egyéni megfogalmazású fácskák állnak. A türelemüveget Kaposváron gyűjtötték. Imre Mária 56. Türelemüveg, Krisztus szenvedésének jelképeivel. Faapplikáció. Oroszlán Pál betyár, mint rab készítette 1889-ben. RRM 4715. 412