L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)
35. S zt. Rókus és Rozália szobra, 1766. Kaposvár. Lantos Miklós felvétele, 1970. 36. Nepomuki Szt. János szobra, Somogyhárságy. Felirata: „Fecit Jos. Buk V Fcclesiis 1794." Lantos Miklós felvétele, 1996. részén, rendszerint keszthelyi kőfaragók kapták, akik a jobb minőségű, Reziből való kőből dolgoztak. Megformálásuk sok esetben előképül szolgált a kisebb műhelyek provinciálisabb alkotásainak. Ilyen kvalitásosabb munkák Nepomuki Szt. János szobrai Háromfán (1776) és Mernyén (1794). Somogyhárságyon, a Festetics kegyúri család állíttatott a falun átfolyó patak hídja mellett szobrot Nepomuki Szt. János tiszteletére. A barokk mozgalmasság jegyeit is magán viselő alkotás talapzatán olvasható: „Fecit Jos. Buk valamint V Fcclesiis 1794.". Nincs róla tudomásunk, hogy a pécsi illetőségű Buck József (1755-1815) rajziskolai tanár és építész kőfaragással foglalkozott volna, feltételezzük viszont, hogy apósa a híres pécsi szobrász Spett Ferenc, az ő terve alapján kivitelezhette Nepomuki Szt. János szobrát. (36. ábra) A Mernyén 1794-ben felállított alkotás copf talapzatán a szent vértanúságára utaló dombormű látható. Hasonló megfogalmazású Nagyberkiben, az 1812-ben gróf Schmiedegg Kálmán által állíttatott szobor. Az utóbbi a keszthelyi Zitterbarth József alkotása. A településeken a hidak és utak mentén álló nagyszámú emléket a helybeli hívek a szent ünnepén, május 16-án, a templomban tartott szentmisét követően processzióban keresték fel. Az 1950es évekig élt ez a szokás. Néhol templomi zászlókkal vonultak a szoborhoz, ahol közösen elmondták a Mindenszentek-litániáját. Padányi Bíró Márton már említett kultuszteremtő tevékenysége eredményeként, Szt. Vendelnek, a pásztorok patrónusának megyeszerte számos szobra áll. Többek között Bizén, Buzsákon, Nagyszakácsiban, Ordacsehiben, Somogyzsitfán, Somogyfajszon, Szőkedencsen, Ráksiban stb. Ikonográfiái megoldásuk csaknem mindenütt azonosnak mondható. Mikében, 1897-ben a falu állatállományát száj- és körömfájás járvány pusztította. A következő esztendőben egy házaspár a német utcában, szobrot állíttatott engesztelésül. A felirat szerint „Szent Vendel tiszteletére emeltették öreg Brandmüller János és neje Frank Rozália 1898. " A pásztorok védőszentje, Vendel napját ezt követően, mint fogadott ünnepet a faluközösség megtartotta. Az ünnep előestéjén a szobornál „százával égtek a gyertyák". Vendel napon, október 20-án a falu fogadalmából a pásztorok, csordások nem hajthattak ki. Kisebb kerti munkán kívül mást nem végeztek. Aznap a templomban reggel szentmisét, utána egész napos szentségimádást tartottak. Más védőszent plasztikai megfogalmazása viszonylag kevés található a megyében. A Festetics-család Toponáron állíttatott 402
