L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

elől a Immaculata, jobbról Szt. Sebestyén és balról Szt. Rókus lát­ható. Hátul, a restaurálás előtt, Szt. Rozália szobra állt. (29. ábra) A kéthelyi faluközpontban a Szentháromság oszlopon lévő Há­rom Isteni Személy megfogalmazásában a veszprémi mintát kö­veti. Talapzatán körben felirat olvasható: „Szent, szent, szent a Se­regeknek Ura Istene" alján latin szöveg: „statVa Vnl Trlnltatl et Trlnae VnltatIple saCrata KétheLInVM DeCorat sVpernls qVegratlIs visitât Vrantslts et Mizera plis eXpensIs zeLante paroCho AnDrea Babits perenni VnlVs Trlnltatls honorl Ita ereCta eXIsto" Kronosztikonjából két időpont olvasható 1794 és 1799. („A szobor kegyesen szenteltetett az egy Háromságnak és a hármas egységnek. Ez Kéthelyet díszíti és az égiektől kegyesen látogattatik... Babits András plébános idejében, aki, mivel buzgón szerette /ti. a Szent­háromságot/ kegyes költségeivel állítván az egy Háromság örök tisztele­tére, így létezem /ti. ez a szobor/"). A talapzat két oldalán magyar felirat olvasható: „Ez az igaz katolika Mit hogy egy Istent az Háromságban és Háromságot az Egység­ben s aként imádgyuk. " „ Aldgyuk az Apát és a Fiút a Szent Lélekkel dit­sérjükfól magastallyuk őket örökkén {Daniel 30. p.) " (30. ábra) A korai példák közül rendhagyó megfogalmazású a balaton­szentgyörgyi Szentháromság emlék. A keszthelyi homokkőből készült, kora klasszicizáló oszlop talapzatán a dombormű, köny­vet és jogart tartó nőalak szerzetesi ruhában, az egyházat, a ke­resztény közösséget, Ecclesia-t ábrázolja. Az oszlop tetején látha­tó kompozició a felhőkön ülő Atyaistent jeleníti meg, aki kezében tartja megfeszített fiát. A kereszt alján az Atya lába előtt a kitárt szárnyú galamb, a Szentlélek látható. Balatonszentgyörgy a keszthelyi Festetics-család birtokában volt. A kegyúr Festetics György 1796-ban hívta Kismartonból Keszthelyre Zitterbarth József kőfaragómestert (1761-1831), aki az uradalom területén számos szobrot, útmenti keresztet valamint síremléket faragott. A kegyelem széke, német nyelvterületen Gnadenstuhl ábrázolástípus az osztrák búcsújáróhely, Sonntagberg híres kegy szobra nyomán vált népszerűvé, és számos burgenlandi másolatának ismeretében faraghatta alkotója, Zitterbarth József. (31. ábra) Nemesvidről is­mert fejezetes oszlopon ülő hasonmását is ő készítette 1816-ban. A kegyelem széke balatonszentgyörgyi szobrához rendhagyó mó­don csak virágvasárnap vezetett processzió, ilyenkor a szobrot fel­díszítették és kis oltárt állítottak elé. A későbbi, XIX-XX. században készült változatok, sajátos megfogalmazású kompozícióban láthatók. Az Atyaisten és a Fiú között magasodik fel a kereszt, amelyen a kitárt szárnyú galamb képében jelenik meg a Szentlélek (Andocs, Bize, Vörs, Tarany). 29. Szentháromság oszlop. XVIII. század második fele, Kutas. Lantos Miklós felvétele, 1998. 30. Szentháromság oszlop, 1794-1799. Kéthely Lantos Miklós felvétele, 1998. 399

Next

/
Thumbnails
Contents