L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)
elől a Immaculata, jobbról Szt. Sebestyén és balról Szt. Rókus látható. Hátul, a restaurálás előtt, Szt. Rozália szobra állt. (29. ábra) A kéthelyi faluközpontban a Szentháromság oszlopon lévő Három Isteni Személy megfogalmazásában a veszprémi mintát követi. Talapzatán körben felirat olvasható: „Szent, szent, szent a Seregeknek Ura Istene" alján latin szöveg: „statVa Vnl Trlnltatl et Trlnae VnltatIple saCrata KétheLInVM DeCorat sVpernls qVegratlIs visitât Vrantslts et Mizera plis eXpensIs zeLante paroCho AnDrea Babits perenni VnlVs Trlnltatls honorl Ita ereCta eXIsto" Kronosztikonjából két időpont olvasható 1794 és 1799. („A szobor kegyesen szenteltetett az egy Háromságnak és a hármas egységnek. Ez Kéthelyet díszíti és az égiektől kegyesen látogattatik... Babits András plébános idejében, aki, mivel buzgón szerette /ti. a Szentháromságot/ kegyes költségeivel állítván az egy Háromság örök tiszteletére, így létezem /ti. ez a szobor/"). A talapzat két oldalán magyar felirat olvasható: „Ez az igaz katolika Mit hogy egy Istent az Háromságban és Háromságot az Egységben s aként imádgyuk. " „ Aldgyuk az Apát és a Fiút a Szent Lélekkel ditsérjükfól magastallyuk őket örökkén {Daniel 30. p.) " (30. ábra) A korai példák közül rendhagyó megfogalmazású a balatonszentgyörgyi Szentháromság emlék. A keszthelyi homokkőből készült, kora klasszicizáló oszlop talapzatán a dombormű, könyvet és jogart tartó nőalak szerzetesi ruhában, az egyházat, a keresztény közösséget, Ecclesia-t ábrázolja. Az oszlop tetején látható kompozició a felhőkön ülő Atyaistent jeleníti meg, aki kezében tartja megfeszített fiát. A kereszt alján az Atya lába előtt a kitárt szárnyú galamb, a Szentlélek látható. Balatonszentgyörgy a keszthelyi Festetics-család birtokában volt. A kegyúr Festetics György 1796-ban hívta Kismartonból Keszthelyre Zitterbarth József kőfaragómestert (1761-1831), aki az uradalom területén számos szobrot, útmenti keresztet valamint síremléket faragott. A kegyelem széke, német nyelvterületen Gnadenstuhl ábrázolástípus az osztrák búcsújáróhely, Sonntagberg híres kegy szobra nyomán vált népszerűvé, és számos burgenlandi másolatának ismeretében faraghatta alkotója, Zitterbarth József. (31. ábra) Nemesvidről ismert fejezetes oszlopon ülő hasonmását is ő készítette 1816-ban. A kegyelem széke balatonszentgyörgyi szobrához rendhagyó módon csak virágvasárnap vezetett processzió, ilyenkor a szobrot feldíszítették és kis oltárt állítottak elé. A későbbi, XIX-XX. században készült változatok, sajátos megfogalmazású kompozícióban láthatók. Az Atyaisten és a Fiú között magasodik fel a kereszt, amelyen a kitárt szárnyú galamb képében jelenik meg a Szentlélek (Andocs, Bize, Vörs, Tarany). 29. Szentháromság oszlop. XVIII. század második fele, Kutas. Lantos Miklós felvétele, 1998. 30. Szentháromság oszlop, 1794-1799. Kéthely Lantos Miklós felvétele, 1998. 399