L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

A szerzetesek pasztorációja nyomán Segesdhez kapcsolódóan újjászerveződött a Belső-Somogy és a Dráva-vidék népének vallá­sos táji hagyománya, a búcsújárás. Ez a gyakorlat az Alsó- és Felső­S égesd határán található forráshoz (kúthoz) kapcsolódott. A török hódoltság idején ugyanis, a környék és a ,JDunán túli tarto­mányok népe... sokféle nyavalyákban" gyógyító céllal rendszeresen felkereste vizét. A hagyomány szerint a forrást a muzulmánok is használták ri­tuális mosakodás céljából. Gróf Széchenyi Antal tábornok 1744-ben a forrás melletti dombra kápolnát építtetett a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. (16. ábra) A kápolnát a helybeli ferencesek gondjaira bízta. A ro­kokó kegy oltáron a baldachin alatt a híres pálos búcsú járóhely Sasvár Piéta szobrának másolata látható. Az oltárépítmény felső részén Szt. Katalin és Szt. Borbála szobrai között a trónoló Szent­háromság. Alexandriai Szt. Katalin ábrázolása utal a második templom dedikációjára. Az oltár két oldalán Páduai Szt. Antal és Nepomuki Szt. János fából faragott szobra látható. (17. ábra) Segesden napjainkig jelentős maradt a szentkút kultusza. A hí­vek megérkezésüket követően, mielőtt a kápolnába lépnek, a kút­16. Kegykápolna búcsúsokkal, Segesd. Épült7744-ben. Lantos Miklós felvétele, 1988. 17. Segesd, kegykápolna. A Fájdalmas Szüzanya oltára. Lantos Miklós felvétele, 1996. 389

Next

/
Thumbnails
Contents