L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

A szigetváriak az egyházi év minden Mária ünnepén felkeresték Turbékot. A zselici németség általában a Kisasszony napi búcsúra érkezett. Különösen kitűntek buzgóságukkal a mozsgói, szulimáni, boldogasszonyfai, szentlászlói, almamelléki, kani és bőszénfai hívek, valamint a somogyhárságyi zarándokok. A németek kitelepítését követően már csak kisebb csoportokban, az ünnep utáni vasárnap látogatták a búcsújáróhelyet. A kegyhely két nagyobb Mária ünnepén, különösen a németek kitelepítése előtt, egykor nagy búcsúvásárt is tartottak. A kegyszerárusok, a mézesbábosok-márcosok stb. sátrai, olyankor a templom kerítésén kívül álltak. A két háború között még rendszeresen megtartották a kálomista búcsút. E rendhagyó esemény a turbéki templom két búcsúnapjához, Nagyboldogasszonyhoz (augusztus 15.) és Kisasszonyhoz (szept 8.) fűződött. 14. „Nepomuceus nyelv" viasz polionvirágos keretben. Kolostormunka, XVIII. század. Andocs. Lantos Miklós felvétele, 1988. 15. A turbéki kegytemplom oltára a Segítő Szűz Mária (Mária Hilf) képével, 1741. Lantos Miklós felvétele, 1999. 387