L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

A kalocsaiak fogadott búcsújárásának hasonló eseményét bérmálásnak nevezték, mivel a cselekmény a bérmálás szertartásához hasonlóan történt. (BÁRTH J., 1974. 368.) A zarándokok már útközben, a kegyhely felé haladva választottak csoportjukból mosdatókeresztanyát vagy mosdatókeresztapát, általában olyant, aki már megfordult az andocsi búcsúban. Esetenként andocsi lakost kértek a megtisztelő feladatra. A búcsúkeresztelés általában az ünnep előestéjén történt. A kegytemplomhoz megérkezők, először zászlóikat lengetve, énekelve, ima kíséretében beköszöntek Szűz Máriához a templomba. Ezután háromszor végigjárták vagy térden csúsztak az oltárkerülő folyosót. A kegy oltár mögött fohász kíséretében igyekezett mindenki odaérinteni kezét vagy fejét. Az érintozés Szűz Mária segítő erejét közvetítette. Hasonlóan a búcsúban vásárolt szentképet, rózsafűzért, imalapot, kegytárgyakat is az oltárhoz érintették. Ezt követően a templom mögötti térségen álló szentkúthoz mentek, ott háromszori vízzel való meghintés kíséretében áldották meg a búcsúkeresztgyermeket „..Az Atya, a Fiú és a Szentlélek" vagy „A dicsőséges és teljes Szentháromság nevében". (BÁLINT SBARNAG., 1994.216.) A búcsúkeresztség során létrejött műrokoni kapcsolat sokszor erősebbnek bizonyult a vérrokoni kötődésnél. Nemcsak baráti köteléket, sok esetben később komaságot, hanem lelki szövetséget is jelentett. Attalából pl. az így kapcsolatba került asszonyok a továbbiakban mindig egy időben jártak Andocsra és más kegyhelyre. Kapospulában egy búcsúkeresztanya a háborúban árván maradt búcsúkeresztlányát magához vette, fölnevelte és férjhezadta. Andocshoz kapcsolódik a népi áhítat sajátos kifejezésmódja, a Szűz Mária szobor öltöztetése. A loretoi hagyományban gyökerező gyakorlata a ferencesek pasztorációja alatt veszi kezdetét. A Máriának szánt ruhát palástnak nevezték, mert úgy tartotta a hagyomány, hogy a palást Mária oltalmának kifejezője. Aki ajándékul hozza, általa nyeri el a Szűzanya segítségét. Máriával együtt a kis Jézus is kapott palástot. A kegy szobor ruháinak betegségben, bajokban különös kegyelemközvetítő erőt tulajdonítottak. Emlékezet szerint Andocson a századelőn, orvos hiányában, a súlyos beteghez, és a haldoklókhoz is elvitték és ráterítették Mária palástját. Egy másik hagyomány szerint, a Szűz Mária szobor felékesítésére először, a XVIII. század elején adományozta hálából menyasszonyi ruháját Széchenyi Katalin grófnő. 382 7. Szoborfülke Nepomuki Szt. János szobrával. Andocs, XIX. század első fele. Lantos Miklós felvétele, 1970.