L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

kápolnák sora szinte „misztikus"-lelki védővonalat képezett a török elleni küzdelemben. (BÁLINT S., 1943. 28-35.) Az andocsi kegykápolna a Loreto-kultusz legkorábbi dunántúli fíliációja. (GAÁLK, 1983.27.) A ferencesek 1725-40 között a XV. századi gótikus kápolna mellett kolostort emeltek. Ezt követően a középkori kápolnát egyhajós barokk térrel bővítették. Az építkeztés 1747-ben fejeződött be. (2. ábra) A középkori oltár helyére 1746-ban, Zichy Ádám emeltetett díszes, barokk oltárépítményt. A középen álló kegyszobor, Szűz Mária, karján a gyermek Jézussal, fából készült 1500-1520 körül. (AGGHÁZY M., 1958., RADOCSAY D., 1967., SZILÁRDFY Z., 1991. 323.) Szűz Mária jobb és bal oldalán a középkor kedvelt védőszentjeinek, Katalin és Dorottya szobra áll. Jordánszky Elek a magyarországi kegy képeket leíró munkájában, a két mellékalakban Szt. Ágotát és Szt. Dorottyát azonosította. (JORDÁNSZKY E., 1836. 152.) Az új oltár elrendezése híven tükrözi a korabeli megújuló lelkiségi programot: Szűz Mária a gyermek Jézussal, védőszentek társaságában fogadja hódolatát az Árpád-házi királyoknak, a koronáját felajánló Szt. Istvánnak, valamint Szt. Lászlónak. A ferences rend pasztorációjára utalnak az oltáron Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai. (3. ábra) A Szűzanya alakja felett, a kerek színes napkorongot ábrázoló üvegablak, Mária monogramjával, a Napbaöltözött Máriát idézi. Az oltár felett »kbego" liliomos korona utal a templom megújult titulusára, a mennybe felvett és megkoronázott „Angyalok Királynéjá"-ra. A mellékoltárok és a szószék a környező birtokos kegyúri családok, a Niczky, a Lengyel, a Gaál, a Jankovich valamint a Zichyek alapítványából épültek. (SZABÓ I., 1992. 8-11.) A képek és szobrok gazdag anyagából mindössze néhány vonatkozásra térünk ki. Föltehetőleg a jezsuiták korábbi helyi működésére utalóan, már 1747-ben, 18 évvel szenttéavatása után, elkészült Nepomuki Szt. János oltára. A gyónási titok védőszentjének jelképe, a nyelv szimbolikus megjelenítése, az oltár felső részén a somogyi emlékanyagban a legkorábbi. Az oltárkép oldalán Keresztelő Szt. János és János apostol, az evangélista szobra áll. Szt. Ferenc oltárképén, életének egyik csodálatos eseménye a Jézustól megkapott öt seb, a stigmatizáció jelenete szemlélhető. Oldalán Szt. Rókus és Szt. Sebestyén szobrai utalnak a XVIII. századi járványok (pestis, kolera) közbenjáróira. 378