L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

71. a-b. Tükrös. A megkötözött betyárt szuronyos csendőrök kísérik, a második csendőr kezében egy balta, a „bűnjel". Felirata: „SAVANYÓ JÓSKÁTKÉSÉRIK 1904". RRM 54.325.1. 72. Tükrös. A kör alakú mezőben domborúan faragott virágtő. A karcolt felületét madár és bagoly pár díszíti. Hodó József faragása. Lakácsa. RRM 4264. Jáger József Külső-Somogy déli részén működött. Tükröst, (71. a-b. ábra) borotvatartót, (26. ábra) pipaszárat, (73. ábra) különféle botokat faragott. Mindegyik faragványát évszámmal és feliratokkal látja el. A somogyi betyár folklór a díszítményeinek forrása. A betyárokhoz már csak az emlékezet köthette, mert fontosnak tartotta a betyárfigurákat megnevezni a faragványain. A legismertebb somogyi betyárokat ábrázolja: a Patkó testvéreket, Juhász Andrást, Séta Pistát, Savanyú Jóskát, az országszerte ismert Sobrit, akit ő Zsubrinak nevez és az alföldi Rózsa Sándort. A megformálásukhoz felhasználja a korábbi gyakorlatot, a hagyományos betyár jelenetekbe helyezi őket. Az egyes betyárokról fennmaradt emlékek meghatározzák a téma választását és az alakok kivitelezését: Rózsa Sándort lovas betyárként ábrázolja, Sobrit híres szeretőjével, Répa Rozival helyezi szerelmi jelenetbe. Savanyú Jóskával kapcsolatban a nép, a csendőrökkel való harcára és elbukására emlékezik. Jáger az 1904-es tükrösére a két csendőr által kísért, megbilincselt betyárt faragja, a bűnjel, a betyár baltája a csendőr kezében van. (71. a-b. ábra) A díszítményt karcolja és színezi, amihez spanyolviaszt és feltehetően színes tintát használ. Jáger faragványai két csoportra bonthatók. A korábbi készítésű darabokon az alakjai vaskosabbnak hatnak, mint a századforduló éveiben készült pipaszárakon és tükrösökön látható figurák. A nők fej díszén is felfedezhető kisebb különbség. A férfi öltözékeken díszesebb lesz a felsőkabát a dupla gombsor csipkeszerű kidolgozása miatt. (73. ábra) Az apró különbségek magyarázhatók az eltelt évtizeddel, Jáger faragóstílusának fejlődésével. De nem zárható ki egy tanítvány, aki Jáger stílusát szinte teljesen átveszi. A különbség mértéke a „Kocsis György" féle faragvány csoportra emlékeztet. Jáger stílusának kései követője lesz Lucza Ferenc Kisbaba-pusztai juhász. 368