L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

A tapsonyi borotvatok (43. ábra) formája és a díszítményének szerkezete azonos a jelenleg legkorábbról ismert betyárábrázolás­sal díszített kaposvári borotvatartóéval, ami 1830-ban készült. A Rippl-Rónai Múzeumból betörés során eltűnt darabra is a betyár lába alá az 1830-as évszámot írta a faragó. A párját Malonyay De­zső közli. (44. ábra) A két fedél díszítménye között minimális az eltérés. A virágbokrot nem kerek virágok, hanem apró tulipánok díszítik. Rövid cifraszűr, felhajtott, széles karimájú, magas tetejű kalap, hímzett gatya és hosszúszárú pipa van az alakon. Feltehe­tően Kosa József pásztor munkája, akit Malonyay „tőrjei régi pász­tornak" nevez. (MALONYAY D, 1911. 287.) A Somogyban is megfordult tehetséges faragók közé tartozott Németh Mihály, akinek egy lovas betyárral díszített híres tükrö­sét a Zselicségben gyűjtötte 1898-ban Herman Ottó. A 45. áb­rán látható tükröse 1840 táján készülhetett. Sajnos ennek a farag­vány nak is csak a Gönczi Ferenc által készített rajza maradt meg. A faragó személyét ezért bizonytalan meghatározni, de abba a fa­ragókörbe tartozhatott, amelyikbe Kosa és Németh is. Több szál kapcsolja össze ezeket a faragókat, a szabad pásztorélettel való kapcsolat, a börtön és néhányukat a betyárokhoz, például a Sobri Jóskához fűződő személyes viszony. A börtönben úgy tűnik lehe­tőségük volt faragással tölteni az időt, ennek lesz a következmé­nye egy olyan közös faragóstílus kialakulása, melyet kóborlásaik során elterjesztettek a Dunántúl nyugati és déli területein. A faragványaik között a mángorlók és a borotvatokok mellett fontos helyet kap a tükrös. Az első darabok négyszögletes, kihúz­ható fedelű lapos dobozok. A formájuk és a felépítésük szinte kí­nálja a jellegzetes díszítményfelosztást, a főmezőre és szegélyke­retre bontást. A tükrösökön hosszú ideig divat lesz ez a mintael­rendezés. A mángorlóikon is széles keretminta határolja a kom­pozíció különböző egységeit. Tovább fejlesztik a spanyolozás technikáját. Megoldják a na­gyobb felületek színezésének a problémáját. Nemcsak a motí­vumelemek belső részét színezik, hanem a keretminta hátterét is. 41. Mángorló. Spanyolozott, virágokkal díszítve. „1832". Kaposvár. RRM 65.346.1. 42. Borotvatartó. Spanyolo­zott, címerrel és virágokkal díszítve. Felirata: „1832". Nagydobsza. NM 16631. 351

Next

/
Thumbnails
Contents